26 május 2016

LETÖLTHETŐ tátika - köszönő ajándék


Egy nagyon egyszerű, ugyanakkor szerintem kedves köszönő ajándékot hoztam most nektek. Először a bölcsibe csináltam ilyen tátikát a gyerekeknek, amikor elbúcsúztunk az ottani pedagógusoktól. Akkor, az ottani Bölcsis néninek nagyon tetszett. Szerintem is, egy kis csemete kezében annyival hitelesebb egy ilyen játékos "köszönöm". Ráadásul tényleg együtt készíthetjük el. :)

A közepébe kis rajzot, vagy verset lehet elrejteni (mi rajzoltunk bele). A világosabb árnyalatú oldalaiban pedig a szöveget, azt hogy mit köszöntök az Óvónéninek, vagy Bölcsis néninek, Dadusnak, esetleg Tanítónéninek (vagy akinek szeretnétek :)). Például a sok gyógypuszit, vagy a türelmet. A mondókákat, a meséket, a tudást, a figyelmet...stb. Érdemes esetleg a gyereket is megkérdezni, hogy Ő mit köszönne meg? Ha jó humorú az óvónéni, lehet annak is örül, ha vicceset válaszol a gyerek rá. Pl.: Azt, hogy múltkor adott még egy sütit. Vagy hogy segített a wc-n... :)

Nem utolsó sorban gyorsan kész van, hiszen csak le kell tölteni és már gyakorlatilag pár perc múlva prezentálható. Ki ne került volna már olyan helyzetbe, hogy az utolsó pillanatban jutott eszébe, valamit vinni kéne?! Ilyenkor lesz a csoki, vagy a virág... Vagy most már ez a Tátika is. :)








25 május 2016

Dekorgomb tároló






A dekorgombok mikor megjelentek a scrapbookos palettán, akkor eleinte a saját csomagolásukba tartottam. Aztán amikor még tervezni is kezdtem a gombokat, akkor ömlesztve tároltam egy üvegben. Végül olyan sok lett, hogy átláthatatlanná vált. Ha a hátán feküdt egy-egy gomb, miközben túrtam közöttük, akkor volt, hogy észre se vettem, hogy mondjuk az jobban illene az összképbe. Úgyhogy egy teljesen átlátható megoldás kellett. 

Már nem emlékszem pontosan hogy, de egyszer csak bevillantak az érmegyűjtő tasakok. Azonnal rávetettem magam az internetre és beszereztem (külföldről volt a leggazdaságosabb) 10 lefűzhető ívet. Egy íven 42 gombnak van hely. Azért is külön szeretem, mert a Scrapfellow dekorgomjai 3 illetve 6 darabos kiszerelésben kaphatóak. Így fel tudom osztani a sorokat. Beférnek a kisméretű és a nagyobb dekorgombok is, mert egy-egy tasak 3cm körül van. Ezeket az íveket pedig, kis fém gyűrűkkel összefogtam.
Lapozható. Átlátható. Praktikus. Kis helyen is elfér. :) 


18 május 2016

Búcsúajándék az Óvónéninek



Eljött ez az idő is, amikor is az első "csemetém" kijárta az ovit. Egy új mérföldkő, amit magunk mögött hagyunk és egy új, amit elkezdünk.
Bár nem ebben az ovis csoportban kezdte Mila az óvodát, amiben most végzett. Azért így is három évet járt ide (nagy csoportból duplázott) és ennek, szerencsére a tizede is elég volt, hogy megkedveljük az óvónéniket és a dadust. Minden évben készítettünk egy kis képeslapot az év végén, önszorgalomból. De most természetesen, egy közös, impozánsabb búcsú ajándék járt nekik. Ahogy illik. Gondolkodtunk, és ez a virágos ötlet volt az ami végül mindenkinek tetszett. Olcsóbb, tartósabb és sokkal különlegesebb is, mint a vágott virág. :) A kivitelezését pedig én vállaltam magamra. Mutatom is, lépésről-lépésre:

Nem túl bonyolult. Inkább, időigényes az elkészítése. Viszont megéri a bíbelődést, mert nagyon szép lesz a végeredmény. :)

Hozzávalók: 
  • Színes kartonok
  • kaspó
  • tűzőhab/száraz oázis(virágosoknál, hobbi boltokban)
  • vékony fém drótok (én a kikk-ben vettem, de virágosoknál is lehet kapni)
  • fotók 
  • a tűzőhabra valami fedő réteg
  • körlyukasztó
  • olló
  • ragasztó


  • Színes kartonból virágformákat kell vágni (itt ügyeljünk, hogy a gyerekek fotóihoz megfelelő méretű virágokat vágjunk).
  • A gyerekek fotóit kör alakúra vágjuk és a virágokra ragasztjuk. 
  • A virágokat bármilyen ragasztós módszerrel (cellux, matrica...stb.) a drótra erősítjük. 
  • A kaspónkba vágjuk bele a száraz oázist, hogy bele tudjuk tűzni a virágokat. 
  • Az oázist el kell fedni valamilyen dekor anyaggal. Én egy száraz natúr (fogalmam sincs, hogy hívják) kócot használtam.
  • A virágok szirmait kicsit keltsük életre. Egy ceruza segítségével hajlítgassuk be egyenként.
  • Valamint a drótokat eltérő méretűre kell vágni, hogy ne fedjék a kaspóban egymást, hanem egy szép kerek csokrot alkossanak és minden csemete fotója látszódjon. 
Figyelem a leeső drót darabokat tegyük félre, mert ezek kellenek a levelekhez később!


  • Zöld papírokból (ez lehet sima origami papír is) mandula formákat vágunk. Teljesen szabálytalanul.
  • Valamilyen ragaszóval a közepébe erősítjük a kis drótot (én kétoldalú, erős ragasztócsíkot használtam)
  • Majd az ujjunkkal összecsippentjük, hogy egy szép levélformát adjon ki. Tetszés szerint tovább díszítjük a levelekkel a kaspót.


13 május 2016

Week in the Life - Hétfő

Minden évben neki feszülök a Week in the Lifenak, mert egy szuper projektnek tartom, de minden évben hullámzó a kitartásom. Nehéz mindent (tényleg mindent!) észre venni a hétköznapokban, mert annyira megszokott, hogy nem látjuk a fától az erdőt. Hétfőn még meg volt a kellő spiritusz... Komment nélkül itt van egy hétfő  ♥︎


06 május 2016

... nem pont így terveztem! :)

Medi lassan négy éves lesz, ami egy remek alkalmat adott nekem arra, hogy összegezzem a legszembetűnőbb "problémánkat". Ami tulajdonképpen az önfejűség és makacsság... Vajon kitől örökölhette? (#egetfigyelőszmájli) Pedig mikor kicsi volt, olyan gördülékenyen ment minden. Angyali kisfiú volt, aki figyelmes, éles eszű, bújós... De ahogy az évek múltak, az öntudat nőtt. Na meg az önbizalom. Elképesztően pimasz, kis zsivány lett belőle, akivel napi szinten képesek vagyunk összekötni a bajszunkat.
Dackorszak... De ilyen sokáig? Most úgy érzem, ezt soha nem fogjuk kinőni. Mert ő ilyen. Magabiztos, és sajnos legtöbbször neki van igaza... Mert tényleg nem esik le a mászókáról, tényleg át tud ugrani, tényleg nem önti ki, tényleg képes rá. Én pedig tényleg szívrohamot kapok. A legrosszabb, hogy mindig egyre jobban felbátorodik és azt válaszolja (miután ügyesen leugrott) keresztbefont karral és pökhendi pofival, hogy "haha, megmondtam". Én pedig maradjak nyugodt, igaz? Hát, nem. Nem tudok nyugodt maradni és itt jön a bajuszkötés. Sőt gubancolás! Pro és kontra nyomjuk.

... és csoda, hogy az van a scrapbook oldal aljára írva, hogy "nem pont így terveztem". Ki az aki így tervezné? Senki. Egyszer meglátjátok, agyoncsapom... csókkal. :)


05 május 2016

Játék PET palackból

Néhány hete, amennyire örültünk a sok napsütésnek, annyira lehangolt mindannyiunkat a hirtelen jött rossz idő. A gyerekek már hozzászoktak hogy a kertben lehetünk délutánonként, most meg beszorultunk újra a házba... Az első ilyen "eső" napon, előkaptam egy régóta elmentett ötletet. Pet palackból, célba-dobós játék. Mindennel együtt egy fél-háromnegyed óra alatt megvan az egész.


Hozzávalók:
- Pet palack
- kindertojás belseje
(pingpong labda is megteszi)
- zsinór
- alapozó és akril festék
 
 
Fogjuk a pet palackokat és kettévágjuk. Az előzetesen kitalált forma szerint kiszabjuk ollóval a palackot. Nálunk egy cápa és egy virág lett, melyhez illően egy halacskát és egy méhecskét is festettünk. Vékonyan lefestjük az alapozó festékkel a palackokat, majd száradás után színes festékkel tovább díszítjük. Nem kell túlzásba esni velük, ez egy játék! Senki nem veszi észre, vagy ha igen akkor se érdekli őket, ha nem precíz a festék.
A kupakokat és a kindertojásokat kiszúrjuk, majd csomózásos megoldással egybekötjük őket.
Kész is! Mehet a játék!

Bevallom, főleg a gyerekek figyelmének a lekötése volt az elsődleges célom. Mert nagyon szomorkodtak, hogy nem mehetnek ki. Viszont végül komolyan tetszett is nekik a játék és nem csak egynapos "lelkesedés" lett belőle, hanem több napon keresztül elővették és játszottak vele. Még akkor is amikor újra kisütött a nap! :) Úgyhogy szívből ajánlom minden háztartásba. Egyszerű, olcsó, újrahasznosított, kreatív és mókás.

 

02 május 2016

Csillaghullás

Minden éveben nézzük Stephhel a csillaghullást. Már hagyománnyá vált, mert az első közös élményünk - számomra - igen viccesre sikerült. Ugyanis első éves "randizós" fázisban voltunk amikor is elhívott, hogy nézzük a mezőn a csillagokat. Én lélekben készültem életem romantikus élményére... Kihajtottunk, távol a város fényeitől a mezőre. Elővettük a pokrócot, az autótól nem messze leterítettük és Steph még matatott az autóban, mikor egyszer csak felhangzott ez a zene (elképzeltétek? Az arcom is? :)). A zene amire nem számítottam. Kimeredtek a szemeim, hogy most ez komoly? Steph pedig nézett rám értetlenül, hogy miért? Ez pont ide illik! Úgyhogy azóta is ezt hallgatjuk jószerivel minden augusztusban a csillaghullást nézve. Én pedig azóta is ezen nevetek. :) Kedves emlék lett :)

Tavaly viszont már a két gyerekkel együtt néztük. Kifeküdtünk a trambulinra és onnan figyeltük... volna... ha a gyerekek elég türelmesek lettek volna hozzá. De nem annyira voltak. Így maradtunk végül mi Milával, aki hajlandó volt még egy darabig figyelni és közreműködött a "fotózási kihívásomban" is, amit magamnak állítottam.
Erről a képről szól az oldal. Kettőnkről. A romantikus lelkünkről. ♥︎

Még több részletfotó és leírás, a Scrapfellow galériámban találtok. 






••• Felhasználtam // Products •••  


http://scrapfellow.com/termek/scrapbook-kit-klub/
http://scrapfellow.com/termek/scrapbook-kit-klub/

26 április 2016

Micsoda Cirkusz!

Múlt hét pénteken, egy szuper programon vettünk részt a Fehérvári Pagony szervezésében, a Kis könyves éj keretein belül, Micsoda Cirkusz! címmel.
A rendezvény sokszínű, érdekes és színvonalas volt! Volt ott Mini cirkusz, zsonglőrködés, rejtélyek/feladatok és szuper hangulat. Milával rendkívül jól éreztük magunkat ♥︎
Bárcsak minden hétre jutna ilyen lelkiismeretes és igényes gyerekprogram Székesfehérváron!
Még több fotó és egy videó az Életképek facebook oldalán látható.

A szervezők (egy része) :)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

top social