Onnan tudod, hogy fordulóponthoz érkeztél, hogy lesz az "az előtt" és az "az után". 10 évvel ezelőtt, 2009-ben biztosan egy ilyen fordulópont volt az életemben. Anya lettem.
Még ma is emlékszem az érzésre amit akkor éreztem. Szinte belerogyott a lábam. Az egész univerzum se lett volna képes befogadni azt az érzést amit akkor az anyaság adott nekem. Akkor és ott tudtam, hogy az egész életem megváltozott. Lett a "Mila előtt" és a "Mila után".
Természetesen azóta történtek még ilyen megismételhetetlen, felejthetetlen és mindent elsöprő momentumok az életemben. Például újra anya lettem.
De olyan érdekes, hogy az első éppen 10 éve volt...
Mert Mila 10. szülinapja előtt egyetlen nappal (mint egy újabb vajúdás😅) 2019 márciusában, ismét hasonlóan nagy fordulópontot éltem át. Akkor volt a Fotográfusi vizsgám. Egy újabb fordulópont.
Az elmúlt egy évben rengeteget gyakoroltam, és igyekeztem minden témakörben a lehető legjobban elmélyedni, olvasni és tanulni. Az volt a célom, hogy az iskola végeztével, mikor kikerülök a nagyvilágba, akkor legyen némi rálátásom a különböző technikákra és magabiztosan állhassak a nagyvilág elé. Büszke vagyok arra, hogy lelkiismeretesen haladtam az úton, a végén nagyon izgultam, de sikerült (méghozzá kitűnőre 🙈).
Másnap pedig nem kevésbé fontos napot tartottunk. Megünnepeltük Mila 10. születésnapját! 10 évente, tehát valami nagy történik... és most nem a vizsgára gondolok, hanem Milára. A 10. bizony fontos szám. Dupla szám. Megkérdőjelezhetetlen bizonyítéka annak, hogy lassan, de biztosan kamaszodni kezd... ami kétségtelenül, hogy új kihívást jelent majd.
2019 ismét fontos fordulópontokat adott nekem. Alig járunk még csak a negyedénél, de már Fotográfusként és egy kis "kamasz" anyukájaként is aposztrofálhatom magam. 😅
Mila sajnálatos balesete miatt, csak nemrégiben tudtunk sort keríteni a 8. szülinapi partyra. Idén azt kérte, hogy "csajoskodjunk" a szülinapján. Most jutott abba a fázisba, hogy már érdeklik a divat kérdései, de még POÉN is. Pár év múlva már a poén rész majd ki fog kopni... :) Úgyhogy most kell beleadni anyait-apait. Így, a buli témája a "Sztárparty" lett.
Mint már korábban is írtam, hetekkel a szülinapok előtt elkezdem gyűjteni az ötleteket és az ajándékokat. Jelen esetben a lányok azonnal a sminkasztalnál kezdtek, hogy komplett sminket kapjanak, meg színes hajtincseket. Onnan azonnal mehettek a színpadra, ahol spontán megalakult az új "spice girls". 😜
Volt szoborjáték, körömlakk pörgettyű, smink színezés, konfettiágyúzás és végül az #erezdelahajam!
Úgy érzem ez is egy jól sikerült buli lett. Amit megint köszönhetek a barátnőmnek is Orsinak, aki ismét vezényelte a játékokat. Köszi 😘
Mila, idén betöltötte a hetedik életévét, és a hétvégén meg is tartottuk a szülinapi buliját, ami a Candyland téma köré épült. Szerintem szuperül sikerült és mindenki jól érezte magát. ♥︎
Bevallom számomra nagyon fontosak a gyerekek szülinapjai, és nem azért mert ajándékot kapnak, vagy mert az Ő szülinapjuk. Nem. Hanem azért, mert ez az egyetlen olyan alkalom amikor a barátaival együtt lehet, úgy, hogy tényleg értük és róluk szól a nap. Tele játékkal és szórakozással. Ennek a napnak az a küldetése, hogy a közös élmények kapcsán, elmélyüljenek a barátságok és a közösség is megerősödjön. Továbbá az, hogy mindenki vidám élményekkel gazdagodjon. Reményeim szerint olyanokkal, amikre talán felnőttként is szívesen emlékeznek majd vissza. De ezt csak azért mondom, mert nekem is van egy ilyen emlékem. Volt egy osztálytársnőm (Általános Isk.) akiknél mindig versenyek és feladatok voltak a szülinapokon. Nyereményként pedig a kiselejtezett apróságok, kinder figurák vagy egyéb csip-csup dolgok voltak. A gyerekeknek mindegy, hogy mit kapnak. Mindennek örülnek ami számukra új. :) Azokon a bulikon nem azt éreztem, hogy a szülinaposról szól csak a fáma. Hanem a játékról. A nevetésről. Mindannyiunkról.
Ma, anyaként nekem is ez a célom. Olyan élményeket teremteni nekik, amiben lubickolhatnak. Ez nem a pompáról, meg a "menőségről" szól. Hanem arról, hogy időt és energiát szánok arra, hogy tényleg jól érezzék magukat. Egyszerűen nincs szebb hang a gyereknevetésnél és nincs szívderítőbb kép egy gyerek őszinte, felhőtlen mosolyánál. Nem csak az én gyerekeim arcán, hanem mindegyikén. Ezért, legalább két hónappal a szülinap előtt elkezdem a kutatómunkát, hogy kényelmesen tudjak készülni rá. Ötleteket gyűjtök a dekorációkra, a játékokra és az ajándékokra is. Majd időben megkezdem a beszerzést, ha kell valami (de leginkább igyekszem abból főzni, ami van már itthon.).
Az idei téma azért lett a Candyland, mert drága Milámat születése óta korlátozzuk az édesség evésben. Olyannyira, hogy naponta egyetlen kocka csokit ehet maximum... Nos, ezzel a hozzáállással sikerült kinevelnem, egy extrém édességimádó gyereket. :D Úgyhogy, egyszer meg kellett neki adni a "kánaánt".
Fedősztori: "Mila gonosz szülei, nem engedik szegény lánynak, hogy édességet egyen. Ezért a barátait kéri meg, hogy segítsenek neki összegyűjteni a Candyland pályán, a szüleit legyőzve az édességeket. Persze a gonosz szülők nem adják olyan könnyen az édességeket, úgyhogy különböző feladatokkal nehezítik a pályát"
Dekoráció:
Lufikat celofánba tekertem és cukrokat formáltam belőlük.
Színes origamipapírokat ragasztottam le, mint játékmezők a pályán. Ezen kellett végig menni.
Tejfölös vödröket gyűjtöttem, amiket színes papírral vontam be. Ebbe gyűjtötték az édességet. Mindenkinek a jelével, vagy valamilyen figurával ellátva. Jelentem teli vödörrel ment mindenki haza. ;)
Kártyákat (nyomtattam, volnaha működik a nyomtató, ezért végül) rajzoltam. Elég csak a nevüket, vagy a jelüket felírni néhány kártyára, és erre, vagy lyukaszásos módszerrel, vagy pecsételéssel pontokat gyűjteni a feladatok után.
Játékos feladatok:
Csokifolyó átugrás (leterítettem egy barna pokrócot a pályára)
Meggyet tenni a süti tetejére, bekötött szemmel (egy nagy papírra - ami ráadásul gyűrött is volt, ráfestettem egy sütit és körlyukasztóval, piros papírból lyukasztottam párat.)
Lufigombócot tölcsérben egyensúlyozni (egy barna papírt, tölcsér formájúra tűztem, barna filccel behálóztam, majd egy felfújt lufi tetejét megszórtam pár papírmaradékkal, hogy gombócnak nézzen ki. Igazán nem volt nehéz :))
Cukor twister (4x4 színes pohár kell hozzá, ebből 8 pohárba cukrokat rejtettem. A 4 kivételbe azonban csokipudingot. Az volt a feladat, hogy a twister pörgettyűvel pörgessenek egy színt és nyúljanak bele. A poharak tetejét viszont selyempapírral vontam be, hogy ne lássák mi van benne. A papírt ragasztópisztollyal sütöttem rá a poharakra. Ezzel elbíbelődtem egy ideig.)
Muffin díszítő szépségverseny (kisütöttem pár muffint itthon és mindenféle díszítőeszközzel "szabad kezet" kaptak.) Nagyon élvezték, és persze a legtöbben befalták a végén. :)
Fánk evés, hátra tett kezekkel (vettem pár színes, cukros fánkot és fellógattuk egy lécre. Gyerekkoromban egy buliban ugyanilyen játék volt, csak lekváros kenyerekkel. :))
Pinata ! Ez volt a pálya végén a "trófea", hiszen ha édesség, akkor a Pinata nem hiányozhat. (Ez egy kicsit időigényesebb volt. Nagy barna kartondobozokból szabtam ki a formát. Aminek elemeit maszkolószalaggal illesztettem egymáshoz. Szerencsére volt itthon néhány tekercs krepp papírom, úgyhogy a borításra se kellett költeni. A krepp-papírokat csíkokra vágtam és rojtosra vágtam őket, majd egymást fedve felragasztottam.)
+ bónusz feladat, extra édességért: Bátorságpróba a "habot az arcba" társasjátékkal. :)
Ami még szükséges:
Nyitott szívű, játékos, kalandra vágyó gyerekek. Egy kedves barát, aki segít levezetni, amíg te fotózol és videózol (köszi Orsi! :)). Egy szép torta, és a végén egy kis táncos buli... Végül mindenkinek egy fogkefe. Komolyan! ;)
Kész is a minden, egy szuper szülinaphoz!
Azért írtam mindezt le, mert szeretnék segíteni az ötletekkel az anyukáknak, és szeretném bátorítani őket, hogy fantasztikus szülinapokat rendezzenek a csemetéiknek. A végére garantálom, hogy az anyák ki fognak purcanni. De ha valami, akkor ez bizony megéri. Meggyőződésem! ♥︎
Nem igazán szoktam megtartani a szülinapjaimat, de úgy éreztem, hogy a 30. azért megérdemli. Ezért fogtam a tollam és összeírtam az életemből azokat a személyeket, akik ez a 30 év alatt valamiért a szívemhez nőttek. Régi-régi ismerősöket is, akiket sok éve nem láttam már. Általánosból, Középiskolából ... mindenhonnan azokat, akik jó emlékeket okoztak.. :)
A 30 alkalmas arra, hogy egy kis számvetést is tartson az ember az életével.
Több napon keresztül nosztalgiáztam. Felidéztem a korszakaimat, régi barátaimat, iskolatársakat...stb. Meg természetesen a jelenlegi életemet is értékeltem... Arra jutottam, hogy szerencsés vagyok. Szuper családom és barátaim vannak. Akiket IMÁDOK! ♥︎ Hálás vagyok mindenért ami jutott nekem, és becsülöm mindenem amim van.
A legeslegjobb barátnőim ♥︎ 4team
A szülinapom szuperül sikerült. Meglepetésként ezeket a giga ballonokat kaptam. Tündériek voltak, ahogy készültek nekem, jól zavarba hoztak... :) Tesóm ♥︎
A buli első felében a gyerekeinkkel együtt ünnepeltünk, tortát bontottunk, rajzoltunk és "buliztunk".
A gyerekek nagyon élvezték. :)
Torta: Az én tortám
Helyszín: Kinxtown
Egész hajnalig buliztunk, de a legjobb az volt, hogy Stephhel újra táncoltunk.
Amióta gyerekeink vannak, többnyire csak külön tudunk eljárni szórakozni (ha egyáltalán járunk :D) ezért az, hogy együtt ünnepelhettünk és táncolhattunk. Ez a legkedvesebb emléke az estének, pedig rengeteg csodás pillanattal lettem gazdagabb a barátaim és a családom által.
A dekorációt nem bonyolítottam... Selyempapír virágok, lufik
és rengeteg fotó az életemről. Melyeket a teremben körbefuttatva
ragasztgattam fel. Volt itt mindenféle - bizalmasan megosztott - fotó, a
béna gyerekkori frizurákról kezdve, a jelmezes és tini modellfotókon át, egészen a jelenlegi családos képekig. Azt hiszem sikerült sok
mosolyt csalnom a vendégeim arcára egy-két kép láttán :D
Ahogy ígértem, két oldal - bár már nem újdonság azoknak akik figyelik más fórumokon is a munkáimat :) - Medi szülinapjáról és a másnapi fürdésről, amit egy torta darálás előzött meg. :)
Apropó, ha már Medike első szülinapjáról szólt az előző bejegyzés, akkor néhány szó erről az első évről... Ezernyi pillanat és kép, de legfőkébb trilliárdnyi fantasztikus érzés és mosoly szőtte át ezt az egy évet! Az a hihetetlen első mosoly! :) Vagy azok a kedves első hangok... ♥♥
Milánál úgy voltam vele, hogy majd a scrapbook oldalakon keresztül, folyamatosan bemutatom számára ezt az időszakot... De ez nem volt jó terv. Nem tudtam elég oldalt készíteni erről az időszakról, mert az idő rohant... Ráadásul nem fogja át a sok oldalt EGY koncepció... Így nem követhető.
Ezért most Medinél mindenképpen frissiben szerettem volna egy baba albumot készíteni erről az időszakról!
Sikerült is egy kis 6x6-os albumot készítenem, egy csodás papírkészlettel. Amibe úgy érzem, hogy mindent sikerült belepaszíroznom ami fontos emlék a számunkra.
De képzeljétek úgy véltem, hogy 2 albumra is elegendő anyagom van, így tehát párhuzamosan elkészítettem Miláét is. ♥
Belepaszíroztam mindent amit csak tudtam a gyerekekről, és most úgy érzem, hogy mindkét babámat újra a kezemben tarthatom! Valamint, hogy ha majd egyszer felnőnek, igazán nagy öröm lesz számukra olvasni a saját kis baba korszakukat, a történeteiket, a képeiket. A mi örömünket... Magukat! :)
Ha neked sincs még kész az első évről készült kis albumod, de szeretnéd már végre te is egyben látni ezt az időszakot. Akkor van egy jó hírem, mert tanfolyamot tartok belőle a Scrapfellow-on.
Rengeteg lehetőség van a számodra:
Kérheted, csak a készletet, vagy csak a workshopot.
De kérheted egybe is!
Sőt! Kiegészítheted egy kiegészítő tesócsomaggal, amivel KÉT albumot IS el tudsz majd készíteni.
Ó, már mikor! Még májusban!
De még ennek se szenteltem bejegyzést itt a blogon... Pedig két oldal is készült, az akkori képekből! :)
Most viszont csak a kis ünnepelt fotókat hoztam, becsületből, szeretetből! ♥
Bár maga a "zsúr" nem volt nagy durranás, mert szanaszét állt a család. Azért egy kis kék (Pöttyösbögre édesség) tortát megbontottunk és az ünnepeltnek nagyon ízlett. Nekünk nem különben! :)
Másnap meg hagytam, hogy széttúrja a maradékot! :P
Naaaaaagyon jóóóó mókának bizonyult! :)
Előzetes a következő nap eseményeiből és az abból készült oldalból... Jó! Tudom, hogy már láttátok, de itt még nem volt... Lepődjetek meg! ;)
