05 április 2019

DIY - Festett farmerdzseki


Amióta világ a világ, én imádom a farmert. Szerintem az egyik, ha nem a legjobb viselet. A másik hasonló perverz vonzalmam pedig a festékek iránt van. Nos, amikor a kettőt lehet ötvözni, az maga a csoda. Adódott a mai, kissé borús, kedvtelen nap... Ami tökéletes arra, hogy valami olyat csináljunk amit már régóta tervezünk. A farmerfestés számomra pont egy ilyen. Eleinte magamnak akartam, de aztán Mila is kapott egyet és azonnal tudtam, hogy neki is készítek egyet. Anyaként meg nyilván az övével kezdem, ez nem is kérdés.

Először is kiválasztottam a Pinterestről egy mintát, amit szabad-kézzel felskicceltem a hátára egy tűfilccel. Ami azt illeti, azért itt megjegyezném, hogy én azt hittem az akril festék majd lefedi a tűfilcet, de nem így történt. Sajnos a filc festéke átszivárog két réteg festéken is. Úgyhogy aki esetleg nekiesik hasonlónak, ezt kalkulálja bele.
Miután a nagyja fel volt már vázolva, elkezdtem az akril festékekkel kitölteni a rajzot. Változó méretű ecseteket használtam és minimális vízzel, hígítatlanul vittem fel a festéket. Mivel a gyerekek ruhájából is nehezen, vagy inkább nem szokott kijönni a sima festék, ezért azt hiszem a tartósságon nem kell agódnom. Meg ha kopik is, kéznél vagyok 😉 hamar kijavítom.

Ha érdekel a folyamat, akkor az Instagram Story-mba feltettem egy videót róla. Amit 24 óra után az ART-s highlight-ba fogsz megtalálni.

A videó alatti zene pedig Rico & Miss Mood - Iránytű száma. Hallgassátok őket, nagyon klasszak!!!








03 április 2019

A Gyerekek, a telefon és a "social media"


Mint ahogy az előző bejegyzésemben említettem, Mila 10 éves lett. Ezzel pedig egy fontos,  igen nehéz "mai" kérdéskör merült fel. Mégpedig az INTERNET és a "social media" világa.
Mindig is borzasztóan büszke voltam arra, hogy a gyerekeim épp úgy szeretik a modern Disney meséket, mint a Vuk-ot, vagy a Dr. Bubót. (Majd talán egyszer ennek a végleteiről is beszélek) Abszolút tudatosan viszonyultunk ezekhez a kérdésekhez. Arany középút. Ezt próbáltuk belőni. Azt nem állítom hogy sikerült, de abban biztos vagyok, hogy egyik végletbe se estünk bele. Adott tehát a cél most is, csak a módja az amit nem lehet biztosan tudni ha az internetről van szó.  Ugyanis nincs még olyan rálátásunk erre a világra, így nem láthatjuk előre a kimeneteleket. Olyan gyorsan fejlődik és ágazik szerte, hogy szinte lehetetlen bemérni a következményeket. Annyi biztos, hogy mindenki a végsőkig szeretné megvédeni a gyermekét ettől a veszélyekkel teli ismeretlentől.
De elmesélem a mi történetünket és azt is, hogy mi miért döntöttünk úgy ahogy...

Amikor Mila elkezdte az iskolát (immár 3 éve) mint minden gyerek, rövid időn belül előállt az ötlettel, hogy telefont szeretne. Nyilván látta a nagyoknál, meg hát más elsősnek is volt már (bár ez meglepett ebben a korban)... Az első év gyakorlatilag folyamatosan ezzel telt. De kategorikusan elutasítottuk, mert egyöntetűen úgy ítéltük, hogy nem való neki. Nem volt indokolt semmilyen szempontból.
Aztán eljött a 9 éves szülinapja és komolyan elmerengtem a kérdésen. 
Azt, hogy mi szól ellene nem kell ragoznom, hiszen óriási veszélyei vannak ezt mindannyian tudjuk. De mi szól mellette? Magam is meglepődtem a saját válaszaimon...
Hát, hogy 9 évesen még tudom irányítani. Még hallgat rám. Elfogadja, ha valamit megmagyarázok neki, és így van esélyem jó úton tartani. Ezek szerintem egyáltalán nem elhanyagolható érvek...
Szóval, végül megkapta a szülinapjára az én régi telefonomat és itt jönnek az érdekes információk!
Tudtátok, hogy ha az Iphone telefont konfiguráljátok a gyerek valódi életkorához akkor automatikusan LETILT minden olyan alkalmazást, ami nem az ő korosztályának való? (Youtube, instagram, facebook, snapchat, viber...stb.) Bevallom amikor ezzel szembesültem, lelkemben örömtáncot lejtettem!

És azt tudtátok, hogy be tudjátok állítani ezen felül még azt is (családi összekapcsolással) hogy minden - korhatártól független - applikációt is engedélyezés mellett tud letölteni? Gyakorlatilag csak olyan tartalom kerülhet a telefonjára, amit az apukája engedélyezett neki a saját telefonján keresztül. Így nem is maradt veszélyforrás a telefonon, csak az üzenet (SMS) rész. De mivel senkinek nem adjuk meg a telefonszámot, csak a családnak. Ezért ez se volt semmiféle veszéllyel rá. Gyakorlatilag megkapta amit szeretett volna, de semmiféle hatással nem volt az életére. Kevés játék volt rajta, meg fotózott vele néha... Ezért hamar alább hagyott a lelkesedés. A tudat, hogy van megnyugtatta, de volt hogy hetekig a kezébe se vette. Gyakorlatilag semmi rossz nem történt. Mindenki örült.

Eljött idén a 10 éves szülinapja és az internet kérdése merült fel. Pontosabban a "social media".

Az eddigi kapcsolata az internettel a következő:
- időnként megnéz egy Youtube videót a tableten, mivel a telefonján nem tudott... (kicsomi, játék videók és zene)
- látta esetleg az én blogom bejegyzéseit, ha mögém került mikor írtam.
- látta a mi instagrammunkat, facebookunkat...stb. amikor a kezünkben pörgettük a telefonunkon.
- ismeri a like fogalmát.
- időnként beszélt egy-egy barátnőjével FaceTime-on.

Ennyi.

Ami azt illeti, nem is feltétlen érdekli jobban.  Nem hangoztatja, hogy szüksége lenne rá, vagy érdekli mélyrehatóbban a social media... Egyszerűen csak azért merült fel bennünk, mert arra jutottunk itthon, hogy a ránevelés lesz a mi választásunk az internettel szemben. Azt gondoljuk, hogy nem 13 évesen kell elkezdni megmagyarázni neki az internet szabályait. Jó eséllyel talán még hallgatna ránk, de addigra a hormonok, a barátok, a környezet, a divat és még oly sok minden hatni fog rá. Egyre halkabb lesz a mi hangunk. Én azt szeretném, ha akkor halkulna el az én hangom számára, amikor már stabilan megkapta az alapokat tőlem és bízhatok a megítélésében. Erre van 3 évem. Hiszen 13 évesen már engedi a telefon letölteni ezeket az alkalmazásokat.
Igen ám, de hogy képzelem a ránevelést?
Maximális kontroll mellett. Tekintve, hogy a saját telefonja, az életkora miatt alapból letiltja ezeket az alkalmazásokat, nem marad más megoldás, mint "anya telefonja". Ami lehetővé is teszi a maximum kontroll gyakorlását. Kapott tőlem egy Instagram profilt, ami elsőre merész gondolatnak tűnhet. De ha jobban átgondoljuk, mégsem... Gyakorlatilag az ő profilja. Ő dönt a képeiről. Az ő ötletei kerülhetnek fel, amit én segíteni fogok megvalósítani. A kreativitás szárnyalhat... De! Csakis a kizárólagos felügyeletem mellett, az én telefonomról elérhető ez a profil. Ami azt is jelenti, hogy minden momentumnál jelen vagyok. Egyfajta "közös program". Nélkülem egy vesszőt nem tehet sehova, nemhogy képet, vagy kommentet... A telefonon csak akkor bogarászhat amikor vele vagyok és tudunk beszélni róla. Például milyen képet illik és milyet nem illik kitenni? Mik azok a kommentek? Mik az írott vagy akár íratlan szabályok ezekre vonatkozólag? Mik azok a hashtagek? Milyen veszélyei vannak a fotóknak? Milyen veszélyei vannak a kommenteknek? Egyáltalán az internetnek? Mire kell figyelni? Milyen másodlagos üzenete lehet a képeknek? Milyen hatással lehet az életünkre? Milyen emberekkel lehet találkozni a világban?...stb. A témák végtelenek. De őszintén remélem, hogy a nyílt és értő kommunikáció, valamint a "tiltatlan gyümölcs" csökkentheti a "social media"-ban rejlő veszélyeket. Közös minőségi idő is lehet belőle, ha ügyesen csináljuk. Közben pedig rálátást és tudást adunk vele. Ez a terv és remélem sikerül. :)


Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

top social