22 május 2011

Irány! Belváros

Sabee legújabb készletével, a Let's Travel kittel készítettem, az alant látható oldalt... Egyszerűen csúcs az egész pakk, úgy ahogy van! Imádtam vele dolgozni! De komolyan! Adta magát minden! Az elemek szenzációsak, ezért BÁTRAN AJÁNLOM MINDENKINEK!!!
El is határoztam, hogy a teljes marseille-i utunkat, ezzel a készlettel fogom megtervezni. Egy album borítót már tavaly készítettem hozzá (amit, az alapján készítettem, hogy a prospektusok, amiket ott vettünk, a hátuljába elférjenek), így tehát az oldalakat is ehhez a mérethez igazítottam.


Az oldal 100%-ig digi, és 100%-ig a Let's Travel kittel készült! :)





18 május 2011

Hajpánt



Felhasználtam: 
Yellow Butterfly design (Janka) & designs by Mörjike  - A világ scrapbookos szemmel
Sabee's Creative World - Home Sweet Home
Joyce Paul Designs - Flower garden add-on
Gennifer Bursett - 2011 INSD blog hop
Vinnie Pearce - My purple melody
Dani Salles (dsdesign) - Born to shop
Kimb design - Freshly Elegant Freebie
Kimb design - Remember when (insd freebie)
design by Vicki - Lily alphas abc


Vasárnap úgy adódott, hogy Steph elvitte Milát magával, és leadta anyukámnál egy jó játékra, amíg Ő elintézte a dolgait. Persze, hogy én szerveztem így! :) Lett tehát, néhány szabad órám, amivel azt csinálhattam, amit csak szeretnék. :)
Eleinte azt se tudtam, hogy mibe fogjak? Lazítsak, relaxáljak és "szépítkezzem"? Vagy scrapbookozzak, böngésszek szabadon a neten és filmezzek?? Vagy varrjak a lányoknak hajpántot? ... Megrészegített a sok lehetőség! :D Végül úgy alakult, hogy vettem egy vaníliás fürdősós, forró fürdőt (nyitott ablaknál!!! Hmmm :)). Hajat mostam és nekiálltam varrni...
Ezeket a hajpántokat közösen néztük ki Orsi barátnőmmel. Jobban mondva Ő találta (pinnelte én meg repinneltem :P) és megegyeztük benne, hogy legyen ilyen a lányoknak a fotózásra.

Ó, igen! Fotózásuk lesz a lányoknak (Mila és Zoya) mivel Orsiéknak, van egy SZUPER fotós ismerősük, nálunk meg 6 édi kiskutya... 1 baba, 1 kislány és 6 cuki kutyi = ÍRTÓ CUKI KÉPEK! :)

A hajpántok seperc megvoltak (előző napokban szereztem be ezeket a csodás gombokat és anyag csíkokat).




A hajpántok jobban mutatnak élőben, mint a képen! :)




Már másnap ráadtam Milára, mert volt hozzá egy szupi kis szerkója... :P Ahogy egyre jobban néztem benne, úgy tetszett meg jobban és jobban az egész látvány... Ezért gyorsan lefotóztam őt játék közben (Süsü-t nyúzza épp :)).. A fotókból pedig másnapra egy digi scrapbook oldal is született, melyet fentebb láthattatok. Nagyon örülök, mert gyorsan archiválva is lett a munkám gyümölcse! :) Ez most az egyik kedvenc oldalam! :)

Hamarosan újra jelentkezem... Puszi Nektek! :)


01 május 2011

Mila és a kuttyok

Telnek a napok, és a kiskutyák már kezdenek felnőni... Na jó, még van egy kis idő. :)
Steph ma fotózta őket, hogy hogy fejlődnek... Méri, jegyzetel, fotóz, szalagoz... Ezért, kiterített egy nagy takarót a napra, amin heverészhettek. Mila mikor felkelt, rögtön ki akart menni a kertben és ott találtuk a kiskutyákat. Nem! Nem ment ilyen egyszerűen! De igen, nagyon szerettük volna, hogy ha kiskutyás képeket tudnánk készíteni vele. Ám Mila, úgy látszik megcsömörlött 10 kutya (3 nagy + 7 kicsi) után és rá se bagózott, egy simogatást leszámítva. Inkább a homokozó vonzotta, melyet Mama töltött fel neki, húsvéti ajándékként. Sebaj gondoltuk, akkor majd anya kutyázik... Egy jó órát hemperegtem velük a fűben, annyira aranyosak voltak. A kis piros kan, nagyon komoly vérmességgel van megáldva! :D Furcsa hangokat adtam ki és közben dünnögtem/morogtam, melyre Ő vissza morgott. Haláli fazon! :) A bronz pedig egy bújógép. Akárhova is mész, tuti, hogy utánad megy és a lábad közé fészkel! :) De nekem az ezüst tetszik a legjobban kinézetre (mondjuk nem értek hozzá szakmailag).
Mila mikor "anyahiányban" kezdett szenvedni, mégiscsak oda jött hozzánk a plédre és érdekelni kezdték azok a kis fehér gombócok, amik az anyukáját így elvonták tőle. ;P
Na ekkor készültek a fotók és egy kis videó is, amik egyértelműen a kedvenceim lettek (mindig az aktuálisak azok, tudom, de lehet ezeket most nem imádni?).
Már most azon agyalok, hogy ennyi jó képet, hogy a túróba fogok egy oldalra (de még a dupla oldal is kevés lenne!) sűríteni? Eltart majd egy ideig, míg megoldást találok rá, de FOGOK!
Íme a kedvenc képeim:



Itt még csak a homok érdekli...

Itt már hátra kacsingat, hogy "na most miért nem én vagyok a középpontban?"


(a kutyák is szeretik elmo-t! :))



Pofa szkenner/gyurma!!! :)

AZ ABSZOLÚT KEDVENC KÉPEM!!!!!


Hát lehetne ezekből még selejtezni???? (kb. 6x álltam neki és ennél többet nincs szívem kivenni a "majd oldalra kerülnek" kategóriából... Más néven a SCRAPBOOK(olandó) mappából! :))

Végül pedig egy ráadás VIDEÓ: Mila és a kuttyok


Mila hablatyol, de azt nagyon (!!!), viszont érzékeny mérlegeléssel és stílusosan, belecsempész egy-egy értelmes szót is. ;P

Lássuk, hogy miről volt szó ebben a kis szösszenetben (csak ha szükséges persze)... 

Egy kutya rágja az ujját, melyet vigasztalás után, újra vissza dug a szájába. :D Következő kutya menekülne "emegy", de Mila mondja neki, hogy "gyeje". Nem jön, de sebaj, van máááááááásik! "Ne síj" mondja neki (talány, hogy miért?). A papucsát rágta (az isten tudja már melyik) és rendre lett utasítva, hogy mit is képzel magáról? "Nem papucs!" Erre a kutya rágni kezdi a fegyelmező kezeit... Ezt egy darabig próbálja értelmezni Mila... Utána közli vele, hogy "Naaaa! No, no, no-no-no-no-no-no... (ekkor már nagyon röhögünk a háttérben!) 
Hopp még két kutya. Jajj de aranyosak! - megöleli - Úgy dönt mégis kiosztja a papucsait "jó papucs"... "tessék"... Aztán érdeklődés hiányában a lábát is oda dugja... Na ez a kutyának is tetszett! :) A lábait is megpróbálja kiosztani, de mivel meglátja, hogy a papucs esetleg győzelmet arathat a lábai felett, úgy dönt vissza veszi őket. Aztán mégsem... Egy kis kóstolással próbálja meggyőzni a kutyit, hogy a lába nyalogatása lesz a nyerő (neki hihet!)... :D

Ne izguljatok, nekem is magas! :) De imádom nézni ahogy gesztikulál és mondja és mondja és mondja (akár az anyja... :P)!!! Mint ha érteni is kéne... :D:D:D

Ui: Egyszer egy anyuka a játszótéren (egy évvel ezelőtt is így nyomta már a "halandzsa nindzsát") hallgatja egy ideig és így szól nekem: 
-Milyen szépen beszél már.
-Igen? Te érted? Akkor fordítsd már le nekem... - mondtam :D:D
Szegény, biztos csak imponálni akart, de én meg tényleg azt hittem, hogy találtam egy szótárt!! Úgy megörültem... Aztán mégsem... ;) 

Na, jó hosszú lettem már megint. De ez van, mikor ennyi kommentet kapok (EZER KÖSZÖNET MINDEN KEDVES VISSZAJELZÉSÉRT az előző posztokban!!!)... Úgy belelkesülök, hogy nem lehet lelőni! :)


Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

top social