„Az első 10 000 képed a legrosszabb.”
Henri Cartier-Bresson
... és én teljesen egyetértek vele. Úgy gondolom, hogy a képalkotást meg kell tanulni. Nem tartom magam fotósnak egyáltalán. Pláne azért, mert volt szerencsém olyan Középiskolában, olyan osztályban, olyan tanulók között (Fotográfia szakon), autentikus művészeti környezetben tanulni, akiknek végül tényleg ez lett a szakmája... Az egyetlen amivel büszkélkedhetem, hogy egyáltalán felvettek a szakra. De nem végeztem el. Ellentétben velük. Tehát a fotós, mint művész, vagy mint szakember, számomra ott kezdődik, ahol ők vannak. Hol vagyok én attól? Sehol.
Ugyanakkor a fotóimra reagáló visszajelzések miatt úgy gondoltam, hogy leírom a saját tapasztalataimat és gondolataimat. Hátha másoknak is segít, vagy erőt ad...
Mindaddig míg meg nem született Mila, nem igazán érdekeltek a "profi képek". Mi sem bizonyítja jobban, mint amit fentebb említettem. Nem végeztem el a fotó szakot. :) Viszont mikor anyuka lettem, hajtott a vágy, hogy minél több képet fotózzak a kis csemetémről. Egy kompakt kis géppel igyekeztem minél többet "lőni", mert a véletlenre bíztam, hogy lesz-e jó kép?! Nagyon sok jó képet akartam!!!! De dacára annak, hogy százával kattintottam, alig maradt olyan kép amivel kezdeni is tudtam valamit. Mert ugye azt nem kell ragozzam, hogy scrapbook oldalakat akartam gyártani belőlük. :)
 | |
| Felső kép: Sony kompakt fényképezőgép Alsó kép: Canon 550D fényképezőgép |
Persze az emlék akkor is emlék ha nem profik a képek, és a véletlenek folytán születtek azért jók is. Viszont ennél mindig többet akartam... Néztem a külföldi anyukákat, hogy milyen szuper élménydús, és élvezhető fotó repertoárt készítenek a gyerekeikről és én is olyanra vágytam. Azt akartam, hogy élménykatarzis legyen a mi családi fotóalbumunk is... A saját gyerekeimet is látni akartam csodaszép fotókon. De azt is tudtam, hogy nem beállított profi fotókra vágyom, hanem igazi életképekre! Pillanatokra, amik csak a miénk! Amit csak az avatott anyai szem képes látni. A felhőtlen mosolyokat, a bensőséges pillanatokat.
Ma már sok ismerősöm szokta dicsérni a fotóimat. Ami nagyon jó érzés, és büszkeséggel tölt el. Főleg, ha a család, vagy a gyerekek örülnek nekik. De azt is tudom, hogy mennyi elrontott kép áll mögötte. Szerintem nem túlzok, ha azt mondom, hogy bőven 6 nullás számokról beszélhetünk. :)
Pont a saját példám miatt, azt gondolom, hogy a fotózás tanulható. Lehet, hogy valakinek több készsége van hozzá. Esetleg ösztönszerű a kompozíciós érzéke, vagy elve jól ért a gépekhez és így hamar megtanulja a beállításokat. Mindegy, hogy milyen alapvető képességekkel bír a kezdő fotós. A lényeg, hogy fotózzon! A több száz elrontott képpel a jövőbeli sikeres képalkotást szolgálja mindenki. Sőt! Azt se állítom, hogy az életlen képek nem jók! Mert nekem sok mai fotóm közül is van olyan életlen kép ami a kedvencem.
 | |
| Mindkét képet az Iphone telefonommal fotóztam |
Nem gondolom, hogy a drágább masina a kulcsa a jobb képeknek, ahogy mindenki gondolja (lásd a képet!). Bár kétségtelenül jobb képeket lehet vele készíteni. De a gép csak egy eszköz, attól még nem lesznek igazán jók a képek. Ahhoz, hogy igazán jó képek legyenek. Kell mögé a FOTÓS!
Véleményem szerint, ezt a pár dolgot kell megtanulni/kitapasztalni a fotósnak, hogy gépcsere nélkül is klasszisokkal jobb fotót tudjon készíteni:
Véleményem szerint, ezt a pár dolgot kell megtanulni/kitapasztalni a fotósnak, hogy gépcsere nélkül is klasszisokkal jobb fotót tudjon készíteni:
- kompozíció
- perspektíva (melyik eseményt, milyen perspektívából érdekes fotózni)
- saját érzelmi töltet "megismerése" és beleadása
- fényképező eszköz (!) kitapasztalása
- +1 - utómunka
Szeretnék további bejegyzéseket szánni a témának és kisebb témakörökben boncolgatni az utat, ami a jobb fotókat szolgálja. Mesélek arról, hogy én milyen fázisokon mentem keresztül. Milyen tapasztalatokat szereztem. Kik inspiráltak? ...stb. Azt remélem, hogy segíteni tudok azoknak az olvasóimnak, akik szintén jobb fotókat akarnak. :)
"To be a photographer, one must photograph.
No amount of book learning, no checklist of seminars attended, can
substitute for the simple act of making pictures. Experience is the best
teacher of all..."
Harry Callahan fotós
Ha hasznosnak találtad ezt a cikkem, illetve a "Jobb fotókat akarok" cikksorozatom, akkor köszönöm az ajánlásodat, és a megosztásodat!
