Rendhagyó bejegyzés következik, jelmez témában. Ugyanis, ebben az évben Mila már ragaszkodott ahhoz, hogy a "gyári hercegnős" jelmezében menjen a farsangra. Nem örültem, bevallom. Mert szeretek jelmezt készíteni. Van valami báj szerintem, az otthon készített jelmezekben. ♥︎
Vigasztalódhattam viszont egy saját jelmezben. Ugyanis szerveztünk egy farsangi gyerekprogramot a
Kinxtown rendezvényházban. Elsősorban a gyerekeknek. De nem volt kérdés, hogy mi is beöltözünk.
Mikor kislány voltam, akkor anyukámék is szerveztek egyszer egy ilyen fakultatív farsangi bulit, amire ők is beöltöztek. Illetve minden felnőtt és gyerek beöltözött. Emlékszem, hogy mennyire élveztem. A felnőttek is vicces jelmezben, ráadásul legalább annyira élezték, mint mi gyerekek. Gyerekként rettentő jó volt látni, hogy a szüleinkben is ott él még a gyerek. Csak mosolygós, vidám arcok jutnak eszembe arról a napról.
Tehát, Mila hercegnő azt kérte tőlem - szerintem nagyon ötletesen -, hogy legyek az ő jelmezének a "kiegészítője" és Szörnyetegnek öltözzek. Nagyon tetszett az ötlet. Meg amúgy is, ha a gyerekem ezt kéri, akkor ez lesz. :)
Mindig KIHÍVÁSNAK tekintem a jelmezeket és arra törekszem, hogy a lehető legkevesebb dolgot kelljen hozzá venni. Az a legjobb, ha itthon található holmikból sikerül megvalósítani az egészet. A szörnyeteg jelmeznél szerencsém volt, mert semmit sem kellett hozzá venni. Emlékszem, az egyik barátnőm teljesen elképedt, hogy reggel még nem tudtam hogy oldjam meg a jelmezt, estére meg már kész voltam. :) Hogy? Pofonegyszerűen.
 |
| A képeket készítette: Kis László |
