Csodálatos - mini album

Amikor megkaptam a RAGYOGÁS készletet (ahogy már az előző bejegyzésemben is írtam), azt hittem, hogy csajos oldalakat fogok belőle készíteni. Sőt! Kifejezetten magamról szándékoztam írni. De az évek alatt már többször kiderült, ez a legnehezebb számomra. Egyszerűen nem megy. Kifejezetten sajnálom az időt, hogy magamról készítsek oldalt. Úgyhogy ez a kis csajos mini album, Milámról és a legszebb őszi fotósorozatáról szól, amit róla készítettem november elején.
Egyúttal pedig, az utolsó alkotásom amit Kreatív Csapattagként készítettem... Így ezzel a mini albummal búcsúzom a Scrapfellow-tól. Még a Campfellow-n kezdtem bele az albumba... És mivel ez a búcsú munkám, bele is tettem mindent amit a csapattól tanultam a táborban.
A kis bojtot Andi mutatta. A flitteres tasak oldalt, Mónikától lestem el. A borító elejét pedig Szilvi stencilpasztájával kentem le (bár rendhagyó módon használtam, én szeretem a végeredményt) :)

Köszönök mindent a Lányoknak!!! ♥︎ 

De legfőképp köszönöm Áginak  elmúlt éveket!!! ♥︎

Még több fotó, valamint részletfotó a Scrapfellow galériámban tekinthető meg.

Itt & Most élsz igazán

Amikor megkaptam a RAGYOGÁS Kit Klubot, akkor meggyőződésem volt, hogy csupa csajos oldalt fogok alkotni belőle. Hiszen tele van virággal, meg nőcis cuccokkal. Ehhez képest az első ami kikerekedett a kezeim között, az egy fiús oldal lett... Ennyit arról, hogy rögtön megítéljük a dolgokat

Az alábbi sorozatot úgy fotóztam, hogy azt mondtam neki, ha odafekszik, akkor megrázom a fát, hogy hulljon rá a sok levél. Ennél több nem kellett neki. Mosolyogva várta, hogy hulljon rá a sok színes falevél. Megzabálom, olyan cuki volt...! 💙

Sukorói szalonnasütés

A szalonnasütés és a tábortűz az egyik leghangulatosabb dolog (szerintem). Áprilisban családostul volt benne ismét részünk, amit oldalba is foglaltam az új Felfedező Kit Klub™ készlettel. A Scrapfellow Kit Klub™ zárt online felületén ebben a hónapban ezt az oldalamat mutatom be. Mindenki aki előfizető a Kit Klubra, azonnal láthatja az új inspirációmat.

Imádom oldal lett ♥︎

••• Felhasználtam // Products ••• 

  

... nem pont így terveztem! :)

Medi lassan négy éves lesz, ami egy remek alkalmat adott nekem arra, hogy összegezzem a legszembetűnőbb "problémánkat". Ami tulajdonképpen az önfejűség és makacsság... Vajon kitől örökölhette? (#egetfigyelőszmájli) Pedig mikor kicsi volt, olyan gördülékenyen ment minden. Angyali kisfiú volt, aki figyelmes, éles eszű, bújós... De ahogy az évek múltak, az öntudat nőtt. Na meg az önbizalom. Elképesztően pimasz, kis zsivány lett belőle, akivel napi szinten képesek vagyunk összekötni a bajszunkat.
Dackorszak... De ilyen sokáig? Most úgy érzem, ezt soha nem fogjuk kinőni. Mert ő ilyen. Magabiztos, és sajnos legtöbbször neki van igaza... Mert tényleg nem esik le a mászókáról, tényleg át tud ugrani, tényleg nem önti ki, tényleg képes rá. Én pedig tényleg szívrohamot kapok. A legrosszabb, hogy mindig egyre jobban felbátorodik és azt válaszolja (miután ügyesen leugrott) keresztbefont karral és pökhendi pofival, hogy "haha, megmondtam". Én pedig maradjak nyugodt, igaz? Hát, nem. Nem tudok nyugodt maradni és itt jön a bajuszkötés. Sőt gubancolás! Pro és kontra nyomjuk.

... és csoda, hogy az van a scrapbook oldal aljára írva, hogy "nem pont így terveztem". Ki az aki így tervezné? Senki. Egyszer meglátjátok, agyoncsapom... csókkal. :)

Csillaghullás

Minden éveben nézzük Stephhel a csillaghullást. Már hagyománnyá vált, mert az első közös élményünk - számomra - igen viccesre sikerült. Ugyanis első éves "randizós" fázisban voltunk amikor is elhívott, hogy nézzük a mezőn a csillagokat. Én lélekben készültem életem romantikus élményére... Kihajtottunk, távol a város fényeitől a mezőre. Elővettük a pokrócot, az autótól nem messze leterítettük és Steph még matatott az autóban, mikor egyszer csak felhangzott ez a zene (elképzeltétek? Az arcom is? :)). A zene amire nem számítottam. Kimeredtek a szemeim, hogy most ez komoly? Steph pedig nézett rám értetlenül, hogy miért? Ez pont ide illik! Úgyhogy azóta is ezt hallgatjuk jószerivel minden augusztusban a csillaghullást nézve. Én pedig azóta is ezen nevetek. :) Kedves emlék lett :)

Tavaly viszont már a két gyerekkel együtt néztük. Kifeküdtünk a trambulinra és onnan figyeltük... volna... ha a gyerekek elég türelmesek lettek volna hozzá. De nem annyira voltak. Így maradtunk végül mi Milával, aki hajlandó volt még egy darabig figyelni és közreműködött a "fotózási kihívásomban" is, amit magamnak állítottam.
Erről a képről szól az oldal. Kettőnkről. A romantikus lelkünkről. ♥︎

Még több részletfotó és leírás, a Scrapfellow galériámban találtok. 

••• Felhasználtam // Products •••  

Mila, szeret

Az én drága nagylányom minden áldott nap szán rá pár percet, vagy többet is, hogy valamivel megpróbáljon nekem kedveskedni. Naponta kapom a rajzokat, vagy a kivágásokat, festéseket, ragasztásokat. Mindet nekem készíti. ♥︎ Elképesztően nagy szeretet, kedvesség és simulékonyság van Milában. Ha lehetne szuper ereje, biztosan ebben rejlene. Az őszinte és hatalmas szívében. A kedvességében.

Pár napja ezt a halom kis kivágott szívet szórta az asztalomra, hogy "így szeretlek". Hihetetlen aranyos volt. Ezért, ezt a kedves, simulékony jellemvonását, ezeknek a szívecskéknek a felhasználásával igyekszem az alábbi oldalban nyakon csípni. A további részletfotókat a Scrapfellow galériámban nézhetitek meg.

••• Felhasználtam // Products •••  

Elragadó

Töredelmesen bevallom, a februári kit grafikája és a téma kissé jobban igénybe vette a kreativitásomat, mint gondoltam. Mindig valami kedves, rózsás dologra gondoltam amikor a papírokra néztem. Végül úgy döntöttem, hogy fotókat keresek a színeknek megfelelően és a fotókban keresem meg az adott témát. Így lett a februári első oldalam tüze, a barátság.
Mila és a legjobb barátnője, Zoya. Születésük óta ismerik egymást, mert a barátaink kislánya. De nem azért szeretik egymást, mert mi barátok vagyunk. Hanem azért, mert mindketten a másikban találtak rá az őszinte barátra. Öt percnél tovább egy vitájuk se tart. Az se akadályozza őket, hogy messze lakunk egymástól, és nem találkoznak naponta. Mindig ott folytatják ahol abbahagyták. Szeretik egymást. ♥︎

Az oldalon használtam a Scrapbook Kit Klub™ | TŰZ készletét, a Silhouette Cameot, kézi varrást és festést is... Ha kíváncsi vagy a további részletekre, akkor keresd fel a Scrapfellow galériájában. 

Sztori

Sztori. Ez a legfrissebb Scrapbook KitKlub™ témája. Mikor megláttam a készletet, azonnal régi sztorik jutottak eszembe. RENGETEG! Amire még valahogy nem jutott idő, hogy oldalba foglalódjon. Tényleg, annyi, de annyi apró történet érdemelné meg, hogy ne vesszen a feledésbe. De mégis olyan hamar szertefoszlik... Túl hamar. Egy nap alatt legalább 15 ilyen történet suhant át a fejemben. Végül, ne kérdezzétek miért?! Egy, alig pár napos fotósorozat lett a befutó. Talán, mert most ez is egy olyan "apróság" amit elfelejtettem volna idővel... Pedig olyan jó érzések vannak bennem miatta.

Az alkotás menete roppant egyszerű volt. Semmi furfang nincs benne. Tényleg a sztorira, meg a fotókra koncentráltam. Tisztán a lényegre.
Ha többet szeretnétek látni az oldalamból, vagy az oldal elkészítésének a menetéről, akkor nézzétek meg a Scrapfellow galériámban. Ha pedig a készletről szeretnél többet tudni, amihez digitális elemek, valamint extra tananyagok is tartoznak az exkluzív tanteremben. Akkor látogasd meg Scrapbook KitKlub™webcímet.

KitKlub 2.0

Mint tudjátok, januártól a Scrapfellow útjára indította a havonta megjelenő KitKlubot, ami hihetetlen projekt, akármelyik oldalról nézem (hátulról, vagy elölről :)). Rengeteget dolgozunk a háttérben vele, és imádjuk. Bevallom a munka erősen be is szippantott... DE!
Pár napja megkaptam én is a havi "happy mail"-emet. Hiába tudtam mi lesz benne, hiába a sok idő amit vele töltöttük már a háttérben. Mikor a kezembe vehettem... ♥︎ Majd kiugrottam a bőrömből! Főleg, hogy februártól már Project Life kártyákkal is bővült a repertoár. 
Nem volt mit tenni, kényszerített az érzés, hogy azonnal nekikezdjek az alkotásnak... 

 

Rend a lelke mindennek... ;)