Belvárosi séta

Időnként van, hogy szórakozásból, kikapcsolódásból, bevágyom a városba (emberek közé!!! :)) egy sétára. Az alábbi oldalon is, egy ilyen sétát örökítettem meg. A történet tovább folytatódik egy nagy fagyizással, de azt már egy külön oldalra szánom. Csak azt nem tudom, hogy mikor?! Majd egyszer. Most viszont örülök, hogy erre jutott időm. :)

Az oldalhoz felhasználtam: 

Vinnie Pearce - My purple melody,

Peppermint - Grangberg optimist,

Sabee Creative World -  Let's Travel kit, 

Shabby Princess - Plentiful,

Michelle Filo - Simple pleasures

Visszatérő álom

Bár, nem is az álom a visszatérő, hanem a hely benne. Soha nem gondoltam volna, hogy lesz, nekem is visszatérő álmom (utána fogok kutatni, hogy mit ír erről a sok okos?).
Csak azóta van ez az álom (kb. 5 alkalommal álmodtam vele), amióta Stephet ismerem. Ez a hely álmaimban, a Duna folyásával ellentétes irányban van, a Budai rakpartról lehet megközelíteni... Kb. Békásmegyer és Szentendre között van. De a Lánchídtól már, mintha a varázsfal onnan kezdődne, megváltozik minden... Kikopnak a házak, az emberek és egyre elhagyatottabb minden. Mikor először jártam "arra felé" (milyen vicces ezt így mondani :D :D) akkor, mintha külföldre mentünk volna. A víz egyre kékebb, azúrosabb... Gyönyörű sziklás, fás a folyót közrefogó táj. Egyre jobban szabadnak érzed magad, a természet gyönyörű és harmóniát áraszt. Ez, maga a hely, amiről mindig álmodom. Tehát a nagy semmiről álmodom a természetben, ahol egyedül lehetünk. :) Itt szoktunk fürdőzni... Néha emberekkel is találkozunk... Vannak kalandjaink. :) Szeretem ezt a helyet, komolyan. Állati gyönyörű és állandóan a vízben vagyunk! :)
Ma is szerepelt a hely az álmomban, de sajnos most először nem úgy ahogy szeretem. Azt álmodtam, hogy fel van dúlva az egész város, az utak, az emberek romokban. Steph elvitt engem valami helyre, ahol a nők gyülekeztek, és átadott anyámnak (Mila valamiért nem szerepelt az álmomban... érdekes)... Nagyon szomorú hangulat uralkodott mindenhol. A Lánchíd előtt mentünk el és eszembe jutott a "varázsfal", hogy ott van mögötte a mi FANTASZTIKUS menedékünk. De lehet, hogy soha többé nem láthatom/láthatjuk? Mert mindent tönkre tettek... Lehet, hogy sérült a fal is? Meg kéne nézni...? Meg kéne védeni... De milyen önző is vagyok, hisz oda csak ketten tudunk menni. Ha többen lennénk akkor nem lenne már olyan szép, nem lenne AZ, ami. Tehát tényleg hátra kell hagynom minden szépségével... :(

Viszont most hogy elmondtam Nektek, már nem fog teljesülni az álmom! Hehehe :D Holnaptól remélem újra él az útlevelünk! :)

Amúgy, van aki ért az álmokhoz? Szívesen meghallgatom, hogy mi a véleménye a fent leírtakról. :)
Illetve, ha kíváncsiak vagytok, vajon hogy is nézhet ki ez a hely... Összegyűjtöttem egy pár képet, melyből össze lehetne gyúrni... Olyat viszont, amiről álmodok, égen-földön, nem találtam... AZ csak a miénk. Egy igazi álom hely. ;)

PinUp girl

Ha valakire lehet ezt mondani, akkor rám tutira! :)
Közel 4000 pin-nel rendelkezem jelenleg (pontosan 3909) és mivel azt látom, hogy a világon már szinte mindenki, kiemel belőle néhányat a blogjára... Én se fogok lemaradni (ha már ekkora fan vagyok, meg pláne! :D)

A mai bejegyzésben legyenek az újrahasznosítható pléh dobozokból ötletek.

1. Újrahasznosított pléh dobozokból eszköztároló

2. Pléh fűszertartó kaspóként

3. Konyhai eszköztartó

4. Kreatív, emeletes tároló

5. Bögre

6. ajándék váza

7. konzervnyitó pöcök újragondolása/felhasználása

Én az összeset imádom! Nem csak azért mert így újrahasznosítunk, hanem mert tényleg úgy gondolom, hogy remek ötletek és dekoratívak. Szeretem ezt a régies, ütött-kopott, Franciás, provancei stílust... Nektek hogy tetszenek?

Panel strand

Ma délután, miközben Mila aludt mellettem, kedvem támadt Scrappelni. Az alant látható oldal született. A képek története annyi amit a kommentben is leírtam. Már rég oldalba akartam foglalni a képeket, mert a kontraszt amit mutat, szerintem kívánja magát. Az ártatlan, szűzies gyermek, meg a gettó panel. :D :D Na de, a környezet nem vont le a móka öröméből. Legalábbis Mila nagyon élvezte. :)

Kötelesség

Egyszerűen kötelességemnek érzem, hogy ezt a videót megosszam veletek. Kérlek nézzétek végig!!!!!

Week in the Life 2011

Nemrégiben volt a Week in the Life 2011-es turnusa. Minden évben szemeztem vele, sőt, volt, hogy bele is kezdtem, de harmadnap ráeszméltem, hogy előző nap nem fotóztam. :D
Idén viszont sikerült (úgy ahogy) végig csinálnom. Fotóztam minden nap, viszont a "szövegezést" nem írtam le a második naptól kezdve. De a fotó témák is csökkentek, ahogy teltek a napok.
Mindenesetre most itt vagyok az első nappal... Az elrendezést inspirálta Wilna Furstenberg 2010-es albuma és persze Ali eddigi munkái. A színeket pedig, Kelly Purkey egyik "pin-je" inspirálta. Ja, és igyekeztem többnyire magyar designerek készleteit használni! Ha van kedvetek nézzétek meg. :)


2011 július 25. - hétfői napunk...

Június 18.-19.

Ez a hétvége duplán ünnepelendő volt számunkra. Most ünnepeltük 6. évfordulónkat Stephhel és kaptam egy gyűrűt... :) Az a helyzet, hogy minden évben (kezdetben véletlenül) úgy alakult, hogy kaptam egy gyűrűt.

Érkezési sorrendben húztam az ujjamra őket (bal felső kép). Fentről lefele: 

1. gyűrű, 1 évfordulóra kapott gyűrűm,

2. gyűrű, 2. évfordulónkon, megkérte a kezem azzal a kis köves gyűrűvel,

3-4. gyűrű,  mivel nagy volt a gyűrű amivel megkért. Kaptam rá egy hónapra egy ezüst karikát és egy kis ezüst köves gyűrűt, pótlékként. Ezt hordtam ezután, tehát ezt tekintettük eljegyzési gyűrűnek.

5. gyűrűt a 3. évfordulónkra kaptam, Franciaországban (itt fogant Mila is :)) 

...tehát, rá 8 hónapra, Valentin napon, megházasodtunk. Kicsi és gyors volt, tehát nem vettünk gyűrűket. Így (mivel eléggé fel voltam vizesedve) elővettük az anno "nagy" gyűrűmet (a 2. számút!). Így tehát a 4. évre is jutott egy gyűrű amit hordtam. :)

6-7. gyűrűt, az első házassági évfordulónkra kaptuk. Ez az igazi gyűrűnk. Melyet mi terveztettünk és ez már fehér arany. :) Mindkettőnknek bele van vésve kívülről a családnevünk és belülre pedig a párunk neve. Persze az enyémhez tartozik egy kis köves gyűrű is (bár ez csak mutatóba, ugyanis cirkónia :D:D)

8. gyűrű. Most pedig, a 6. évben, ha már így alakult, hogy minden évre jutott egy... Nem akartuk megszakítani - én, az istenért sem akartam!!! :) - a láncot. Kaptam megint egy gyűrűt. Egy csodaszép két soros, köves gyűrűt. Ezt most kiegészítésként hordom a házassági gyűrűnkkel. A másik kezemen az első éves ajándék gyűrűmet hordom. Így teljes 1-6-ig. :)

Nagyon szerencsés vagyok, hogy Steph ilyen figyelmes. Imádom az ékszereket, de azt még jobban imádom, hogy Steph soha nem felejti el ezeket az apróságokat.

Így tehát, én is/mi is készültünk neki másnapra. Ugyanis, 19-én Apák napját ünnepeltünk. Hiszem, hogy KIJÁR az apukáknak is egy nap, melyen ők állnak a középpontban és mely napon a gyerekeinket arra emlékeztetjük, hogy milyen fontosak is az életükben.
Rajzoltam egy apa feliratot, melyre rúzsos puszikat nyomkodtunk (Milának tetszett a "nyomdázás" :)). Ezzel a rajzzal pedig egy pár képet lőttem Miláról (az új gépemmel persze!). Ezeket a képeket megkapta képernyő háttérnek. Kapott még egy citromos sört, melyet felöltöztettünk és az eredeti rajzot.
Úgy volt, hogy nem alszik 18-a éjszaka itthon, de váratlanul haza jött hajnalban. Még szerencse, hogy már addigra bekészítettem:

Újdonságok...

Mint láthatjátok, új design-t dobtam össze. Na jó nem új, hanem a régieket gyúrtam egybe és kicsit tuningoltam rajtuk. Nekem most ez teljesen bejön. Elégedett vagyok vele. :) Nektek hogy tetszik?

De tartogatok még dolgokat a tarsolyomban... Hamarosan jövök még újdonságokkal. :)
XOXO

Szponzor by Papa...

Nagyon-nagyon rég álmodok egy tárgyról. De ugye, a piszkos anyagiak, igencsak gátoltak ebben... Ám egy napon (kb. három hete) úgy döntöttem, hogy a nagypapám elé állok és kölcsön kérem rá az összeget... Itt jegyezném meg, hogy a Papám TELJESEN külön kezeli a családi szálakat és az anyagiakat. Nem tudom, van akinek ez furcsa, de én így nőttem fel. Nekem természetes, hogy a nagyszüleim nem tartják egyértelműnek a családon belüli "pénzadást". Sőt! khm... :)
Na de most, a papám, tényleg kegyes volt, és megesett rajtam az a drága szíve! Megelőlegezte nekem, ergo Ő lett a hitelezőm. :P (Persze nem azonnal kaptam meg, hanem majd két hét után... )
Így tehát lehetőségem nyílt ennek a tárgynak a megvételére. Rettentően izgatott voltam, de mégsem tudtam azonnal megvenni, mivel volt néhány ismerősünk, aki azt mondta, hogy olcsóbban is megvalósítható a vétel. Így tehát, csak vártam, vártam és vártam... De nem szóltak érdemben. Aki pedig ismer, az tudja, hogy a várakozás nem az erősségem!!! Türelmetlen vagyok, de NAGYON! Kínzó és bénító (3 heti) várakozás után... Ma úgy döntöttem, hogy elegem van és kézbe veszem a dolgokat. Nem várok tovább!!! Megkerestem a legolcsóbb konstrukciót (ami a rendelkezésemre álló összegből kijött) és felkerekedtem (ráparancsoltam Stephre, hogy INDULÁS!!! :)) és megvettem. Hivatalosan. Boltba. Pont.

Most pedig már az enyém!!!!! ♥♥♥♥♥ Ez a CSODA! :)

Már lőttem is párat, de még csak próbálgatom... ISTENEM! ANNYIRA IZGALMAS IDŐSZAK veszi most kezdetét! :) Remélhetőleg, többet nem fogok, órákat (!!!) tölteni a photoshop előtt retusálással... Viszont fogok egy kis tutorialt készíteni majd, hogy én hogy is csináltam eddig. Hátha azoknak, akiknek szintén kis kompakt gépe van, jól jön. :)
Jó hétvégét Nektek is! :)