Június 18.-19.

Ez a hétvége duplán ünnepelendő volt számunkra. Most ünnepeltük 6. évfordulónkat Stephhel és kaptam egy gyűrűt... :) Az a helyzet, hogy minden évben (kezdetben véletlenül) úgy alakult, hogy kaptam egy gyűrűt.

Érkezési sorrendben húztam az ujjamra őket (bal felső kép). Fentről lefele: 

1. gyűrű, 1 évfordulóra kapott gyűrűm,

2. gyűrű, 2. évfordulónkon, megkérte a kezem azzal a kis köves gyűrűvel,

3-4. gyűrű,  mivel nagy volt a gyűrű amivel megkért. Kaptam rá egy hónapra egy ezüst karikát és egy kis ezüst köves gyűrűt, pótlékként. Ezt hordtam ezután, tehát ezt tekintettük eljegyzési gyűrűnek.

5. gyűrűt a 3. évfordulónkra kaptam, Franciaországban (itt fogant Mila is :)) 

...tehát, rá 8 hónapra, Valentin napon, megházasodtunk. Kicsi és gyors volt, tehát nem vettünk gyűrűket. Így (mivel eléggé fel voltam vizesedve) elővettük az anno "nagy" gyűrűmet (a 2. számút!). Így tehát a 4. évre is jutott egy gyűrű amit hordtam. :)

6-7. gyűrűt, az első házassági évfordulónkra kaptuk. Ez az igazi gyűrűnk. Melyet mi terveztettünk és ez már fehér arany. :) Mindkettőnknek bele van vésve kívülről a családnevünk és belülre pedig a párunk neve. Persze az enyémhez tartozik egy kis köves gyűrű is (bár ez csak mutatóba, ugyanis cirkónia :D:D)

8. gyűrű. Most pedig, a 6. évben, ha már így alakult, hogy minden évre jutott egy... Nem akartuk megszakítani - én, az istenért sem akartam!!! :) - a láncot. Kaptam megint egy gyűrűt. Egy csodaszép két soros, köves gyűrűt. Ezt most kiegészítésként hordom a házassági gyűrűnkkel. A másik kezemen az első éves ajándék gyűrűmet hordom. Így teljes 1-6-ig. :)

Nagyon szerencsés vagyok, hogy Steph ilyen figyelmes. Imádom az ékszereket, de azt még jobban imádom, hogy Steph soha nem felejti el ezeket az apróságokat.

Így tehát, én is/mi is készültünk neki másnapra. Ugyanis, 19-én Apák napját ünnepeltünk. Hiszem, hogy KIJÁR az apukáknak is egy nap, melyen ők állnak a középpontban és mely napon a gyerekeinket arra emlékeztetjük, hogy milyen fontosak is az életükben.
Rajzoltam egy apa feliratot, melyre rúzsos puszikat nyomkodtunk (Milának tetszett a "nyomdázás" :)). Ezzel a rajzzal pedig egy pár képet lőttem Miláról (az új gépemmel persze!). Ezeket a képeket megkapta képernyő háttérnek. Kapott még egy citromos sört, melyet felöltöztettünk és az eredeti rajzot.
Úgy volt, hogy nem alszik 18-a éjszaka itthon, de váratlanul haza jött hajnalban. Még szerencse, hogy már addigra bekészítettem:

Hozzuk be a lemaradást ... :)

Zajlik az élet egy ilyen picivel... :) Ezért is maradtam el a bejegyzéseket tekintve... Ráadásul sokat dolgozom, de ez még maradjon titok, hogy mit és miért... ;)

Június 18-án volt az 5 éves évfordulónk Stephhel és egy kis apróságot készítettem neki. Az alap ötletet itt találtam. Azért gondoltam, hogy klassz lesz nekünk, mert nálunk sokáig gond volt (az én részemről :pirulósszmájli:), hogy leköltözzek Székesfehérvárra, ugyanis Budapest FAN vagyok... Ott születtem és ott éltem az életem, ott vannak az emlékeim és tegyük azt is hozzá, hogy soha sem alszik, nem lehet unatkozni, minden egy helyen van, gyönyörű és fantasztikus!!! :)
Nehezen szerettem meg Fehérvárt, de ma már szeretem a kis bájaival együtt. Steph, Marseille-ben született és még most is a szíve csücske, pedig ritkán jára arra és lakni sem sokat lakott ott, mégis becses helyet tölt ki a szívében. Mila pedig ugye már itt, Fehérváron született, ahol most is élünk... Belőlünk. Így teljes a kis történetünk :)
(a kis szívecskék fölé halványan a város neve fel van írva, kivétel Székefehérvárnál, mert ott feltűnően a szív csücskén van, - ez már alapból a térképen volt - alá pedig, szintén halványan: Én, Te, Mi... feliratot írtam, összegezve a látottakat ;))

Közben zajlik az élet a scrapbook.hu-n is. Épp egy 21 napos kihívásban veszek rész sokad magammal! Ha érdekelnek a részletek itt elolvashatod!

Az én album borítóm ilyen lett:

Egy egyszerű 10x15-ös fényképalbum, melynek vászon borítása van, középen egy kép kivágással. A borító mögött egy karton volt, amelyre a képet kellett volna ragasztani. A karton oldalára és a "kukucskáló" mögé varrtam csipkét. Overlay keretet használtam fölé és erre írtam a feliratot. Gombokkal és szalagokkal díszítettem tovább...

Ma kezdődött élesben a kihívás. Én komplexen azzá a nővé kívánok válni, mint amilyen mindig is lenni vágytam (vagy lélekben már vagyok is???). Sok mindenből áll ez össze. Gyakorlatilag a fórumon említett hiányosságok összességéből. :D No de a részleteket majd szépen lassan. A mai idézetet a borítóm mögé írtam és az első oldalam ez lett:

Számomra Jessica az első számú inspiráció! Mindig gyönyörű, ami tudom, hogy a stylist-oknak köszönhető, de amikor rá nézek azt mondom magamnak, hogy húúúúúúú anyám!!!! Jó lenne ha magamra is tudnám ezt mondani :D

-bomba alak
-szép haj
-szép bőr
-jó stílus
-szép mosoly
és a kislánya mellett is ultra sikkes ;)