Bevallom, nekünk december ide - december oda, nem történik annyi "ünnepi" pillanat az életünkben, egészen karácsonyig, vagy egy-egy momentumig, ami érdemes lenne arra, hogy lefotózzam.
Kivéve Lililt, a karácsonyi manónkat, aki december elsejével érkezik és minden nap valami huncutságot követ el nálunk. Lili huncutságait már ismerheted, ha követsz a facebookon, ahol külön kis mappába mutatom napról-napra az ő "huncutsági kalendáriumát". :)Hétköznapi pillanataink persze vannak, de puritán pillanatok. Semmi ünnepi körítés vagy ilyesmi. Van dekorációnk is a házban, de amolyan emberi léptékben. Amerikában például már a hónap elején felállítják a karácsonyfát és kidíszítik az egész házat. Az utcák is karácsonyi lázban égnek. Náluk ez durvább, mint a Disneyland. :) Vagy is hétköznapi képeket is tudnak úgy fotózni, hogy ünnepi háttér vegye körül. Az egész ünnepi téma, minden sarkon ott hever.
Nálunk ez azért elég gyerekcipőben jár. Minden napra nem jut ilyen fotó. Ha van annak örülök és örömmel építem bele az albumomba, de ha nincs akkor úgy döntöttem, hogy érzéseket fogok beletenni. Érzéseket, amiket a fények, az illatok, a látvány, a filmek okoznak bennünk. Vagyis maga az album is egy ráhangolódás számomra, nem pedig görcs, hogy "Állj oda szívem a fény elé... Meg a mézeskalácsot is emeld fel...stb.".
Lili persze minden napon szerepelni fog. ;)
Az eddig elkészült album oldalaimat már megnézhetitek a Scrapfellow Galériájában.
Még több oldal és részletfotó a Scrapfellow Galériájában
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése