Jobb fotókat akarok! - Kompozíció

 

"Hogyan lehet egyszerre kifejezni fényképen azt, 

amit az ember érez és lát?"

Lucien Hervé

A "Jobb fotókat akarok!" cikk sorozat, bevezetőjében azt mondtam, hogy véleményem szerint 4 +1 pont elég a "jobb képekhez",  gépcsere nélkül. Most az első pontot, a kompozíciót fogom kicsit boncolgatni...

A kompozíció az egyik legfontosabb eleme a képalkotásnak. Akár naponta száz olyan pillanatot tudnánk lefotózni, ami a szívünknek kedves. Hol egy hangulatot, hol egy grimaszt... De hiába van ennyi pillanat, ha nincs formába öntve. A kompozíció az ami megadhatja egy pillanatnak az "öntött formáját". Ettől lesz a kép túlmutató és mások számára is tetszetős. A kompozícióval tulajdonképpen közölni tudjuk a világgal, hogy mi miként láttuk a képen szereplő pillanatot. Mert a pillanat mindig ott van... Akkor is ha nem fotóztad le. Viszont mi el akarjuk csípni őket. Ugye?

Mi a kompozíció?

A kompozíció az, amikor a teret berendezzük. Na igen, de nem akárhogy. A kompozíció akkor jó, ha izgalmasan töltjük ki a teret. A mi dolgunk, hogy a képen csak az szerepeljen, amit tényleg közölni akarunk. Fent kell tartanunk a figyelmet. Erre pedig vannak alapvető szabályok amelyek kezdetben nagyon is segítenek a képalkotásban.

Vizuális súlypont / fókuszpont

Véleményem szerint ez a kulcspontja a képalkotásnak. Kell, hogy legyen egy hangsúlyos vizuális pont, ami elsődlegesen megragadja a figyelmünket. Ez elengedhetetlen, ha azt szeretnénk, hogy a képünk "beszéljen". Nekünk kell megmondanunk, mint alkotónak, hogy mi a lényeg a képen. Nem véletlenül szoktuk mondani, hogy fókuszált figyelem.

Előfordul, hogy a képen egy másodlagos pont is van, amely kiegyensúlyozza az elsőt. Ezek olyan megállók a néző tekintetében, amelyek nem csak felkeltik, hanem izgalmassá, élvezetessé teszik számukra a képet. Hiszen van mit bebarangolni a szemnek. De a másodlagos pontnak is be kell épülnie a kompozícióba. Nem lehet zavaró. A vizuális súlypontokat úgy helyezzük el, hogy a kép egésze egyensúlyban maradjon. Mint a cirkuszi zsonglőr. :)

A legfontosabb, hogy a jelentéktelen, hovatovább zavaró részleteket hagyjuk ki a képből! Nem fog működni se a súlypont, se a többi tanácsom, ha zavaró részleteket hagyunk a háttérben amik kaotikussá teszik a kompozíciónkat, mert elvonják a figyelmünket a lényegről (lásd lentebb a fagyis képet).

Abban a "szerencsés" helyzetben vagyok, hogy a férjem is szokta fotózni a gyerekeinket. Mily meglepő, nem igaz?  Viszont jelen helyzetben ez kapóra jön, hiszen tudom szemléltetni is, hogy mi a különbség egy kompozícióval rendelkező és egy "csak úgy" lőtt fotó között. Ugyanabban a térben és időben készült mindkét kép... mégis...

Mindkét kép ugyanakkor készült, és mindkettő telefonos fotó.

Távol áll tőlem, hogy most magasztalni kezdjem a saját képeimet, mert nálam ezerszer jobbak vannak. De azt azért mindketten tudjuk (a férjem is és én is), hogy az én képeim élvezhetőbbek és többet mondanak a pillanatról. A kompozíció miatt. Mert a tér be van rendezve és ráadásul kivártam a kellő pillanatot, hogy igazán jó legyen a kép. Hangsúlyt adtam a lényegnek. Időt szántam rá és "megkomponáltam". Tudtam, hogy hova helyezzem a vizuális súlypontomat. A férjemnek nem igazán van értékelhető súlypontja... max a mérlegen. ;D
Honnan tudjuk, hogy hova érdemes tenni a súlypontokat?

Aranymetszés / Hármas tagolás - Asszimmetria

A legnépszerűbb módszer, az aranymetszés. Ez tartjuk a legharmonikusabb arányosságnak. Ennek az egyszerűsített változata, a hármas tagolás. Biztos sokan hallottatok már róla és rém egyszerű is. A lényeg, hogy a terünket (vagyis a képünket) gondolatban, három egyenlő részre osszuk vízszintesen és függőlegesen is. Ezeknek a vonalaknak, négy találkozási pontjuk lesz. Ezek a metszéspontok az úgynevezett aranypontok.
A közízlés szereti a harmadokra helyezett témát. Vagyis bátran helyezzük a vonalakhoz és a pontokhoz közel a vizuális súlypontunkat. Illetve, ha van a képünkben egy vízszintes, vagy függőleges vonal (esetleg horizont) akkor jobb, ha valamelyik harmadoló vonalon, vagy avval párhuzamosan húzódik, mert azzal nem tévedhetünk.

Vagyis a kompozíció az, mikor kisöpörjük a képből a lényegtelen és zavaró részleteket, és a lényeget hagyjuk meg, sőt (!) kiemeljük! Ettől egy olyan formát ölt, ami a külső szemlélő számára is élvezhető és értelmezhető. A néző rögtön tudja, hogy mi a téma, mert az alkotó irányítja rá a figyelmet. Erre tehát az első lehetőség ez, az asszimmetrián alapuló módszer.

Szimmetria

De nem csak az aszimmetrikus képalkotás létezik, hanem a szimmetrián alapuló is.
A legegyszerűbb a tengelyes szimmetria, ami a kép közepén húzódó tengelytől (mindegy, hogy vízszintesen, átlósan vagy függőlegesen) egyenlő részben tölti ki a teret. Persze ez nem azt jelenti, hogy "tükrözünk" hanem azt, hogy egyforma felekre bontjuk a képet.

Tengelyes szimmetrián alapuló kompozíciók.
Mindkét kép telefonnal készült.

Ezek voltak az elsődleges kompozíciós elvek, de ezek csak az alapok. Ennél jóval mélyebben is bele lehetne mélyedni a különböző kompozíciós elrendezésekbe, de szerintem "a jobb családi fotókhoz" elég ez a két módszer.
Viszont nagyon fontos, hogy pár mondatban vázoljam a vonalak és irányok jelentőségét is a képeken. Hiszen ezek a vonalak nagyban befolyásolják a képen pásztázó tekinteteket.

Vonalak, melyek vezetik a szemet... 

Ezek a vonalak nem feltétlen konkrét vonalakat takarnak, hanem olyan vonalakat, amelyek mozgásra ösztönzik a szemet. Mik lehetnek ezek?

• Tekintet - Általában személyeket szoktunk fotózni (illetve az én cikk sorozatom elsősorban a családi pillanatok jobb fotózására fókuszál), éppen ezért a tekintet az ami elsőként megfog minket egy fotón. Nézzük, hogy az alany mit mond a szemével? Hová néz? Mi történt? Ez tehát az első amire figyeljünk a fotózás során.

A képet a telefonommal készítettem.

• Test vonalai - A képen szereplő személyeknek a testük, illetve végtagjaik sok vonalat/irányt hordoznak. Amit számításba kell vennünk. Tehát vagy elkerülnünk kell a zavaró vonalakat, vagy kihasználni. Például a legelső fenti képnél, a fiam kéztartása, ahogy a szájában turkál. Az kifejezetten kihangsúlyozza a fókuszpontomat. Egyenesen ráirányítja a figyelmet. Vagy az alábbi képnél, a lányom testtartása teljes mértékben meghatározó. Tehát középpontba tettem, mert így érvényesült.

A képet a telefonommal fotóztam.

• A környezet és tárgyak vonalai - A pillanat mindig valamilyen térben történik. Tehát a környezet is kulcs fontosságú a képalkotáskor. Vagy ki kell hagyni belőle, vagy ki kell emelni. Az alábbi képeknél is ugyanabban a térben, valamint időben fotóztunk a férjemmel. Ő megint nem figyelt a kompozíciós szabályokra. Hagyta, hogy a háttérben bezavarjanak azok a fatörzsek és a téma sincs fókuszba helyezve. A magam részéről, kivágtam a hátteret és hagytam, hogy a téma (a fagylalt) vonalai uralkodjanak. Nem mellékesen megint vártam a megfelelő pillanatra.

Mindkét kép telefonnal készült.

• Van viszont mikor a környezeti vonalak elkerülhetetlenek, ekkor bele kell építenünk a kompozíciónkba azokat.  Az alábbi képen a kislányom a Bazilika előtt kergette a buborékokat. A téren húzódó vonalakat egyszerűen nem hagyhattam ki a képből, éppen ezért inkább beépítettem. Megvártam amíg mozgás közben egy vonalat alkot a keze a téren húzódó csatornaráccsal. Így a képnek nem a zavaró része, hanem a kiegészítő része lett.

A képet a telefonommal fotóztam.

Tehát mikor kompozíciót tervezünk, akkor a kompozíciós módszereken túl, figyeljünk az alanyunk illetve a környezetének az esetleges vonalaira. Ezekkel tudjuk még inkább erősíteni, vagy szűrni a képünk témáját.

Tipp: Nem feltétlen kell azonnal "kész kompozíciót" fotózni, - bár idővel majd már rutinból jön. Elég ha a végén okosan vágjuk meg a kép széleit. Az utómunkával is tudunk elérni szuper kompozíciót. Csak észre kell vennünk a lehetséges fókuszpontot és ügyesen helyre kell igazítani. A nem kívánt részleteket pedig levágni.

Legvégül pedig, ha nem lennének ma már százával a telefonjaink tele szűrőkkel, akkor mondanám, hogy a kompozíciós eszközökhöz még hozzá tartozik a kontraszt és a színharmónia. De mivel ezt már könnyedén tudjuk befolyásolni a különböző applikációkkal. Ezért ebbe most nem mennék bele.

"A fényképen mindig két ember van. A fényképész és a néző."

Ansel Adams

Ha hasznosnak találtad ezt a cikkem, illetve a "Jobb fotókat akarok" cikksorozatom, akkor köszönöm az ajánlásodat, és a megosztásodat!