Nem fejeztem be, mert nem találtam olyan témát ami kibontotta volna az érdeklődésemet és motivációmat a fotózásra. Aztán amikor anya lettem, azonnal kamerát fogtam és igyekeztem minden pillanatot megörökíteni, mint minden valamire való szülő. 100-as csomagokban gyártottam az "alvó", a "maszatos", a "fürdős"...stb. képeket.
Egy idő után azt vettem észre, hogy egyre inkább figyelek a kompozícióra, a perspektívára...stb. Meg is írtam itt a blogon a "Jobb fotókat akarok" cikksorozatomban, hogy milyen utat jártam be és milyen tapasztalatokat szereztem. Mára, kizárólag olyan életképek megörökítése számomra a cél, amik valódiak. Amiket tényleg a hétköznapok kreálnak. Szent meggyőződésem, hogy azt a mosolyt, azt a grimaszt amit egy anya szívesen látna viszont egy fotón. Nem képes más lefotózni, csakis Ő. Hiszen, ahhoz kell az "avatott" Anya®️ szeme.
Legjobban akkor vagyok elégedett, amikor művészi felhangot is sikerül adni a képeknek. Pl. különösen szeretem a 90-es évek fekete-fehér divat fotóit. Kislányként ezen "szocializálódtam". Máig ez a kedvenc stílusom. Ami azt illeti, ilyen képekkel szerintem nekem kb. bármit el lehet adni, azóta is😅 Épp ezért előszeretettel is használom a saját képeimen is az ilyen típusú utómunkát.
Medi legutóbbi fürdőzése során lőttem róla egy sorozatot, mert megint adták magukat az események. Medi ilyen... Folyton bohóckodik és kísérletezik 💙 Nekem pedig lehetőségem adódik elkapni a sok-sok mókát. Ő pedig csak visszanéz... de hogy? 💙💙💙
Ha érdekel, hogy milyen tapasztalatokat írtam már le a fotózással kapcsolatban, akkor ajánlom figyelmedbe a Jobb fotókat akarok! c. cikksorozatomat. Az alábbi képre kattintva elérheted az összes eddigi tartalmat a témában. ❤
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése