A nyáron Indián témájú "privát tábort" tartottunk a gyerekeinknek, a nyaralás alatt. És a Westernpark Nemesvitát, ha indián témájú hetet tartotok, bűn
kihagyni. De ha csak úgy kedvünk támad hozzá, akkor is szuper! Elképesztően szórakoztató, és
megéri az árát. Egy egész napos szórakozást ígér, ha esik az eső, akkor is. Sajnos amikor mi voltunk, akkor is esett az eső... De ez nem gátolt meg minket abban, hogy jól érezzük magunkat. A hely és az ott dolgozó maroknyi ember akik üzemeltetik, mindent meg is tettek ezért.
Először is egész nap, meghatározott órákban, megrendezett előadások vannak. Nem száraz színészi játékra kell ilyenkor gondolni, hanem vicces jelenetekre. A tulaj, a seriff és a mulatságos helyzetek egyik főszereplője. A műsorba bevonják a nézőket is ami még interaktívabbá teszi az előadást. Családias hangulatban működtetik a parkot. A színészek mindenhol kiveszik a részüket. Az egyik lovagoltat, a másik íjászkodik a vendégekkel. Szóval tényleg közvetlen a hangulat.
A belépő tartalmaz mindent, amit bent találni. Íjászkodás, lovaglás, ugrálóvár, célba lövés puskával, aranymosás, késdobálás...stb. Mindent annyiszor használhatsz amennyiszer akarsz. Az ölyvvel való fotózásért se kértek már egy árva fillért sem. Szóval tényleg ki lehet a belépőt bőven használni. A gyerekeknek a lovaglás volt a kedvencük, meg az ugrálóvár természetesen. De mindent nagyon-nagyon élveztek. Az egyik legjobb napunk volt talán a nyaralás alatt. :)
A tél folyamán mindig eljön az idő, amikor lehangolttá válok... Felteszem, a napfényhiány van rám ilyen hatással. Vagy nem tudom... De van ami szokott segíteni. Ilyenek a nyári emlékek. Most is elmerültem bennük. A képek, a videók... Rengeteg mosoly és élmény. Amikor visszatekintek ezekre, akkor mindig sokkal jobb kedvre derülök.
Tavaly ráadásul egy nagyon szuper tervet vittünk véghez a legjobb barátainkkal. Tíz napot töltöttünk a nyaralóban, ami szerintem a legcsapadékosabb 10
nap volt az egész nyáron. Puff, hát ilyen a mi formánk. Na de nem
könnyen adjuk meg magunkat a körülményeknek, mert szerencsére nem
ejtettek a fejünkre minket sem. Eleve elterveztük (ketten anyukák), hogy
egy téma köré építjük a nyaralást, amolyan házi tábor szerűen. A
táborunk így lett INDIÁN tábor. Mivel mindketten elég kreatív anyukák
vagyunk, ezért sok ötletünk volt, hogy miként tudnánk egy kis indiános
játékot csempészni a mindennapokba. Mondjuk ekkor még nem tudtuk, hogy a
két napon át tartó folyamatos esőzés a házba zár majd minket. De ennek ellenére
is sikerült azért elég sok mindent megvalósítanunk.
Először is indián neveket adtunk egymásnak. Amik szerintem rém
viccesek voltak és remekül szórakoztunk közben. Mindenkinek testhezálló
és jellemző neveket adtunk. Ilyenek lettek, mint a "Bújó Nyuszi",
"Fecsegő Kolibri", "GourMedve", "Szárnyaló Sas", "Rosszcsont Róka"
...stb.
Minden napra jutott valami móka, amit az
indián témához kötöttünk. Egyik nap gyűjtöttünk vastag faágakat, amiket színesen
megfestettünk, majd egy másik nap Tepeet építettünk belőlük. Készítettünk tollas fejpántokat, és a lányoknak betekertük színes fonalakkal a hajukat. Indián arcfestést készítettünk. Festettünk és fűztünk
gyöngyöt, amiből nyakláncot készítettünk. Egy egész napot töltöttünk a Nemesvita Westernparkban.
Valamint kenuztunk is a Balatonon. Emellett pedig amikor csak lehetett
strandoltunk is. Sőt cirkuszban is jártunk. Elképesztően sok emléket gyűjtöttünk. Pedig mikor ott voltunk, nagyon lehangoló volt a sok eső... De most visszanézve a képeket. Mi győztünk. :)
És végül egy kis vágott videó, főként a nyaralás pancsolós részéről. A képekből és a videóból is kimaradt a Cirkusz, meg a Westernpark. De ezekről is szeretnék majd írni a következő bejegyzésben. :)
Nem emlékszem már, hogy mikor aludhattam először a barátnőmnél gyerekkoromban. Viszont arra emlékszem, hogy mennyire izgatott voltam mindegyik alkalommal, hiszen az "olyan máááás!" Milánál is eljött az első ottalvós este... A legjobb barátnőjénél aludhatott életében először. Tudni kell, hogy egyrészt Mila nagyon igényli a mi közelségünket, vagyis itthon se nagyon alszik külön. Valamint azt is érdemes még ide fűznöm, hogy szerintem nincs másik család akire rá mertem volna bízni őt. Kizárólag ők ♥︎ a Muskó family. Nem voltunk ám messze, hiszen mi pár utcával arrébb aludtunk, tehát nem
állt fent az a veszély, hogy városokon át kell majd rohanni a gyerekért,
mert engem akar! :)
Orsi (az anyuka) készült nekik aszfaltkréta hajszínezéssel, körömfestéssel, hajcsavarással, arcpakolással, esthajnal csillag kívánsággal és természetesen éjszakába nyúló tánccal. Na meg fagyival! :)
Másnap a szokásos kérdéseimet feltettem Milának, amire ezek voltak a válaszok:
Mi volt a legjobb a pizsama partiba?
Az, hogy kívántunk a csillagtól. Mi volt a legrosszabb benne?
Az, hogy nagyon sokáig kellet bulizni és nagyon elfáradtam.
Az alábbi képek közvetlenül a pizsi partit követő napon készültek az erdő után. Két igazi csaj, akik imádják egymást. Öt percnél tovább nem tart egy vitájuk se. Akik mindig ott folytatják ahol abbahagyták. Akik rajonganak és önzetlenül szeretik a másikat ♥︎
Van egy szívünknek kedves család, akiket sajnos 3 hónapig nélkülöznünk kellett, mert külföldre utaztak. Habár itthon se tudunk túl gyakran találkozni, hiszen Fonyód és Székesfehérvár azért nem egy olyan távolság, amit napi szinten lehetne járatni. Viszont amikor csak tehetjük velük töltjük az időt (az hogy a Balatonnál laknak külön öröm ilyen melegben :)). A hétvégét ismét velük töltöttük. Vasárnap délelőtt úgy alakult, hogy a strand helyett erdőbe mentünk "hűsölni".
A csajok fiúkat megszégyenítő módon, mezítláb (!!!) szaladgáltak. Dacára annak, hogy előző este csajos pizsi partit tartottak... :) Szedtünk mulcsot, futottunk versenyt... Medi egy bodobácsba szeretett bele és azt dédelgette a kezei között. Mi pedig élveztük, hogy nincs tömeg, nyugodtan elengedhetjük a gyerekeket és élvezhetjük az erdő nyugalmát...
Aki teheti próbálja ki, mert tényleg nagyon klassz az erdőben ilyen melegben... A fák tudnak valamit! :)
