Pin... ...pin... ...pin.. pin. pin-pin-pin piiiiiiiiiiiiiin

Engem is elkapott a Pinterest! Annyira jó! Eddig Tumblr-es voltam, de most teljesen átálltam a pinterestre. Főleg azért, mert rögtön el lehet menteni, és nem kell másolgatni. Na meg azért is, mert látványosan lehet kategorizálni. Hiába, vizuális alkat vagyok, nekem ez számít.

Ha gondoljatok, akkor pinezgessetek nálam ( a teljesség igénye nélkül, ezért folyamatos frissítés mellett) :

Noemi Mounier Pinterest

SCW CT lettem

Jajj annyira örülök, mert Sabee, bevett a csapatába!!!
Nem titok, hogy Ő az egyik nagy inspirációm, ma Magyarországon (bár kétségkívül minden magyar scrapper oldalából merítettem már!!! De tőle kicsit többször... :P). Más a stílusa, de az egyénisége magával ragadó. Mindig egyben vannak a munkái, készletei. Szóval tényleg nagyon szeretem.
Készítettem is egy oldalt a csodás készleteiből.

Felhasználtam: 

ABC Tickets by Sabee's Creative World

Colorful Alphabet by Sabee's Creative World

Glass Elements by Sabee's Creative World

Chic&Style by Sabee's Creative World

Lovely Sprays by Sabee's Creative World

Nyuszi csomag

Ezt a projektet, én találtam ki, és bár nem szeretnék beképzeltnek tűnni, de imádom és örülök, hogy úgy sikerült, mint ahogy elterveztem. :)
Az ok amiért kitaláltam, egyszerű. Nem állunk úgy, hogy maximálisan kielégítsem (az általam kielégítőnek ítélt) a húsvéti normát. (Hihetetlen árakon árulják a csokikat!!!!!!! Brrrrr.... :( )

Így tehát, beindultak a kerekek és célul tűztem ki, hogy készítek kis csomagokat, melyeket apró csokikkal tömök és nyuszi pofa álca alá rejtek. Szempont volt, hogy ne kelljen semmit venni hozzá (tehát újrahasznosított és olcsó! :P).

Az elkészítés menetét, ha a képre kattintasz, nagyobban is látod.

Az elkészítés menete

Hozzávalók:

- wc papír gurigák

- festék

-fehér lapok

-karton darabkák (maradékok is jók)

-cukor (a hímzőfonalhoz kell)

-hímzőfonal (helyettesíthető mással is)

-fehér anyag

-ragasztó

Lépések:

1. A gurigák tetejét fessük le fehérre, hogy ha véletlenül csálén ragasztjuk fel a papírt, akkor ne legyen csúnya a teteje (belül is fessük meg)
2. A fehér papír csíkokat (mérjük le, hogy mekkorák a gurigák!) tekerjük körbe rajtuk és fixáljuk ragasztóval.
3. A karton darabokat (ezek lesznek az orrok) fessük be rózsaszínre és hagyjuk száradni. Maradék karton darabok bőven megteszik.
4. A bajuszt estemben úgy oldottam meg, hogy a hímzőfonalat cukros vízbe áztattam és kilógattam utána, jó 3 napra, függőlegesen. Mikor merevre száradt, méretre vágtam őket. De másként is megoldhatjuk. Legvégső esetben rárajzoljuk.
5. Fessük meg a pofijukat két lépésben: 1. halvány rózsaszínre fessük ki közepét, 2. száraz ecsettel, a fehér festéket pöttyözzük rá
6. A kartonokból vágjuk ki az orrokat és a megszáradt hímzőfonallal együtt ragasszuk fel, ragasztópisztollyal vagy 3D-s ragasztóval. Ezután rajzoljuk meg a szemét és a kis pofijának az ívét (lásd 2. kép)
7. Egy fehér anyagból (én egy régi, már már sárguló lepedőt használtam, de vehetünk új anyagot is) vágjunk egy szem (Vagy halszemnek hívják ezt a formát? A biztonság kedvéért, a kép szerint vágjátok :P) formát. Totál egyenletlenül!!! Nekem az egész nyusziban, pont az elnagyolt, hanyag fizimiskája tetszik a legjobban (de én elfogult vagyok az ötletemmel :P).
8. A halszem közepén egy egy sávban varrjuk vissza egy befűző részt (nem tudom mi a helyes megnevezése?). Ide fűzzük majd a madzagot amivel elzárjuk a száját. 8/b. Mondjuk nem teljesen zárjuk el, mert a fül részeknél kipotyoghatnának, viszont nem fognak, mert beszorítjuk őket a gurigába... :P Ezt is megoldhatjuk másképp. Akár kézzel is megvarrhatjuk, ha nagy öltésekkel végig öltjük, akkor egyszerűen behúzható lesz a szája, bár akkor csak egyszeri használatra lesz alkalmas... Illetve minden alkalommal újra meg kell majd csinálni
9. Rózsaszín maradék anyagból (én egy régi kinyúlt póló anyagát használtam) vágjunk ki két fül belsőt. Ezt megint lehet hanyagul (ez a bája! :P)
10. Varrjuk fel a fülek külső részére, mert ez lesz a nyuszi fülbelsője.
11. Ezután pedig töltsük meg (kb. 5 kis tojás fér bele nekem) és mehet a tojás vadászat.

Vízöntő, kutya, fényképezőgép...

Ezeket a fotókat, egy, a kezünkbe kerülő (később pedig nehezen eresztő) tükörreflexes géppel lőttük. Illetve Steph lőtte, próba képeknek. De nekem ez a kettő annyira megtetszett (éhes disznó... ugyebár :P), hogy muszáj volt oldalba foglalni őket.
Nagyon szeretnék már én is egy tükörreflexes gépet itthonra. Unom már a sok kép korrekciót (homályosítás, szín korrekció, világosítás...stb.) amit minden egyes képen végig csinálok, hogy a minimális minőséget megüsse. Jó lenne, csak úgy lőni és dolgozni vele. Az abszolút álom a Canon EOS 5D mark II. Minden nagy nevű scrapbookernek már ez van. Nem véletlenül ugyebár. De ez tényleg nagyon drága.
Elérhetőbbnek tűnik a Canon EOS 550D, ami most célkeresztbe is került! :P
Stephnek szoktam is viccesen mondani:

"Apa, az egyik kiskutyát (mivel A alom) nevezzük Acanon-nak! Ok?" :D:D:D "És vegyünk belőle egy fényképezőgépet. Hmmm... Mondjuk egy Canont! Hívhatjuk utána A Canon-nak. Tiszteletből ugyebár..." :P

Igen, képzeljétek, hogy kiskutyáink születtek! Szám szerint 8, de sajnos az egyiket elnyomta az anyuka véletlenül a napokban... :( Szegény Steph egy hete szinte nem is alszik. Két óránként segít etetni őket és az első napokban meg folyton virrasztott felettük. De még így is... :( Annyira sajnáltam szegényt, hogy maximálisan helyt áll, mindent megtett, de még így is... :(

Kérdeztem is tőle, hogy meddig kell így felügyelni őket, mert ez már nem emberi, amit Ő csinál?! Aggódok miatta, de hajthatatlan.

Nagyon édesek amúgy és hihetetlenül gyorsan nőnek... 

További infó a weblapunkon: 

http://www.mounierdogo.hu

Új frizura

Valamelyik nap, annyira bepipultam a hajamra, hogy eldöntöttem, legközelebb levágatom a húgommal!!!! Kész, passz!! Ennyi!
Ez a nap, tegnap jött el... :P

Még szoknom kell... De elboldogulok majd vele! :P

Házi főzésű gyurma

Már említettem, hogy az egyik barátnőmtől Mila, házi főzésű gyurmákat kapott, ami nem csak hogy csodaszép színekben pompáztak, hanem finom illatúak is voltak! Hmmm... Mila folyton szaglászta őket! ...hihi... :D Természetes anyagokból volt, tehát ha a szájába kerülne véletlenül, akkor se okozna semmi problémát.
Remek napokat okozott nekünk, sokat mókáztunk velük. Bár eredményes munka nem született, de vígan elszórakoztunk és szaglásztuk. Ezeket a pillanatokat örökítettem meg most egy oldalban:

Egyik alkalommal (Apa felügyelte) sikerült a hajába is kennie egy adaggal! Az majd egy másik oldal témája lesz, a nagy fürcsivel együtt!!! :D

A szülinap összegezve

Folytatom a beszámolót (ha még érdekel titeket és nem unjátok :P)...

A dekoráció így festett élesben:

(az említett zöld uborkák :P)

A virágot az egyik barátunk hozta (Mila rajongó). Gondolkodtam sokat, hogy kéne venni valami virágot az asztalra majd, de végül nem vettem. Így mikor megérkezett az anyukájának (virágkötő) a műremekével, akkor olvadoztam az örömtől, hogy felkerült a korona is az asztalra. :)

A tortát is házilag készítettük, illetve kicsit túlzás a többes szám, mivel főleg anyósom érdeme. Én kinéztem, Ő megsütötte a piskóta alapot és bekeverte a túrókrémet. A tetejét szintén én raktam ki és öntöttem le a tortazselével. Nagyon fini volt szerintem! Nyamm :P

Minden tökéletes volt, két aprócska hibával.
1. Steph felkérte az egyik fotós ismerősét (egy CSÚCS géppel), hogy jöjjön és fotózza az eseményt, "mert az asszonynak fontos!" ...hehe... De nem jött el... :(
2. A mi ajándékunk (pont hosszú hétvége volt...) csak két nap múlva érkezett meg, mert későn lett postára adva... :( De a jó oldala az volt, hogy így maradt későbbre is egy kis meglepetés. :)

Az ajándékokról annyit, hogy akár a "Sponsor by IKEA" is lehetett volna a jelszavunk! Mivel a Mamija az Ikeás rajztáblát vette meg neki, a Mamája (mi így különböztetjük meg a két nagymamát - Mami/Mama) a textil farmot a sok állattal. A nagynénje (vagyis Memiiiii! :)) a sütis készletet és a konyha eszközöket. Mi pedig még kiegészítésként a fő ajándékhoz zöldséges ládát. Na most mondja valaki, hogy nem szeretjük az Ikeát... hahahaha :D
Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy mindet én néztem ki Milának... :P

A vendégeink példaértékűek voltak, hisz mindegyik tiszteletben tartotta a kérésemet, miszerint műanyag játékokat lehetőség szerint ne vegyenek... Innen is hatalmas csók nekik érte!!!! ♥♡♥
Kapott házi főzésű gyurmákat, natúr fa építő kockákat, öltöztethető macikat (ezekből két félét is!!!), könyvet, plüss figurát és SAJÁT HORGOLÁSÚ muffinokat! Sőt a kis hajpántját és az enyémet is (lenyúltam Milától... :P) az egyik vendégünk készítette... Puszi neki ezúton is érte!!!!!

Az esemény képeket még mindig tartogatom, de csak azért mert most egy olyan ötletet mutatok meg, amit egy esküvői portálon találtam és FENEMÓD megtetszett (szerintem nem leszek egyedül vele :P)...

A családfa már ismert jelenség a világon, de hogy ezt hogy lehet még személyesebbé tenni?? Így!
Az esküvőkön dívik mostanában, hogy egy nagy nyomtatott fát állítanak ki, melyeken hiányoznak a levelek. Ugyanis a vendégek dolga, hogy kiegészítsék a fát, az ujjlenyomat leveleikkel, meg az aláírásukkal. Ezt pedig a végén a házaspár bekeretezi és a közös otthonukban kiteszik, amolyan "családfa"-ként.

Ezt az ötletet ültettem át és rajzoltam egy "Boldog Szülinapot" fát, amit nálunk is a vendégek virágoztattak meg. Még a legkisebbek is ott hagyták kicsiny ujjacskáikat. Tetszett mindenkinek, bár továbbra is furán néztek rám, hogy egy két éves szülinapját, hova tudom még fokozni...? :D

Így festett:

(az aljára és a tetejére is varrtam egy kis csipkét, hogy ne legyen olyan kopasz...)

Még egy dologgal készültem a szülinapra a stílusosság miatt. Még pedig, hogy egy nagy kettest varrtam Mila pólójára. :) Írtó cuki volt benne Mila! :)

A fejpántja is annyira szépike volt! Még egyszer köszi Orsi! :P

A folytatásban már tényleg lesznek esemény képek. Sőt! Úgy tervezem, hogy akkorra már talán a teljes eseményt, scrapbook album formájában teszem közzé. Mivel gondolom unjátok már, hogy mennyit tudok egy "sz••os" szülinapról beszélni... De nekem fontos volt és örültem, hogy jól sikerült. :)

Memi meg Te

Tudom, hogy még adós vagyok a szülinapi beszámoló folytatásával, de most fejeztem be ezt az oldalt és muszáj megmutatnom... :P
Reggel olvastam URBAN:EVE blogján egy szupi kis ajánlót a színpalettákról. Rögtön mentem is és szemezgettem... Naná, hogy találtam a fogamra valót! Annyira, hogy estére elkészültem az oldalammal (alant látható) amelyet inspirált.

A palettát itt találtam: design-seeds

Az oldalam pedig ami készült a paletta alapján:

Imádtam készíteni és nagyon hamar meg volt így, hogy a palettát figyeltem. Nekem nagyon fontos a színdinamika, de minden szempontból szeretem a dinamikát. Ezért azt hiszem, nem utoljára használtam ilyen inspirációt... :P Imádom a végeredményt! :)

A dekoráció...

Az előző bejegyzésemben említett dekoráció, amit én "terveztem". Habár sok mankót használtam hozzá, így nem teljesen az én érdemem... Szóval a dekoráció. Készítettem girlandokat, kártyákat (torta, muffinok,  pop-corn, cukrok, nyalókák, limonádé...stb.), köszönő címkéket, pohárjelölőként funkcionáló szívószál díszeket, zászlókat a muffinba és pop-cornos dobozt is, mert igen, volt pop-cornos gépünk is. Teljesen véletlenül amúgy, de jól jött. A történet annyi, hogy még a kapcsolatunk harmat korában (lassan 6 éve), az első karácsonykor (még nem ismertük egymás családját olyan jól) Steph, húgomnak egy ilyen gépet vett ( és azóta ott is lapult a konyhaszekrényben... :P Na de most eszünkbe jutott és lekérettem a nagy napra (illetve itt is tartom, mint örök szülinapi dekoráció! Hehe :D). Nagyon jó pofa darab... Nem volt drága (akkor), asszem 3000ft volt.
A girlandokhoz egyszerűen színes papírokból kivágott köröket (rózsaszín és sárga), pillangós lyukasztóval kivágott lepkéket, előre nyomtatott zászlókat és néhány rózsaszín kisméretű tortapapírt használtam.

A köszönő ajándékokra a címkék (sima papírra nyomtattam és ragasztóstifttel fixáltam):

Két kis baba volt a vendégünk, így ők egy pelenkát és egy partedlit kaptak a csomagban. Nem került szinte semmibe, mert pelenka még volt itthon, a partedlik pedig reklám termékek voltak (Hipp), de egyformák. Szerintem nem is az értéke a lényeg, hanem, hogy ezzel éreztetve van a vendéggel, hogy SZÁMÍT AZ OTT LÉTE és, hogy nálunk minden gyerek számít!!!! Ha egyik kap valamit, akkor a másik is! Ezt még anyukám tanította gyerekként nekünk. Ha vett nekünk egy csokit és vendégek voltak nálunk, akkor csak akkor adta oda, ha nekik is tudott adni valamit. Ellenkező esetben megvárta, hogy elmenjenek és csak utána adta oda. Szerintem nagyon figyelmes dolog.

Illetve vendégünk volt még egy nagy fiú is, aki viszont komolyabb (kemény 300ft-os!) vízfestéket kapott ajándékba. Örültek neki és nekem ez a lényeg! :)

Végezetül pedig a pop-cornos gép:

A következő bejegyzésben már mutatok majd a partiról is képeket. Illetve már scrapbook oldalakkal is jövök ám! :)

Ui: Egy apró kis történet ami az egyik kedvencem az előkészületek közül...
Anyósom segített a muffin sütésében és hozott nagyon szép muffin papírokat. De én már vettem pöttyös, SZÍNBEN JOBBAN harmonizáló papírokat...  Nagy hévvel mondja nekem, hogy:
-Süssünk azokba a papírokba is, amiket hoztam
-De Gabi, az nem megy a dekorációmhoz. Látod? Minden sárga és rózsaszín, egy csepp pirossal és kékkel. (Zárójelben mondom, hogy a szendvicseknél kevésen múlt, hogy ne tetessem a ZÖLD uborkát a rózsaszín sonka és sárga sajt alá... :D)
Leesik neki, hogy micsoda agyament vagyok...!!! Rám néz. Lassan és halkan így szól:
-B••dmeg! (persze ehhez tudni kell, hogy amióta ismerem, nem hagyta el igazán csúnya szó a száját... :D)

Ezzel csak a teljes elvetemültségemet szerettem volna érzékeltetni... Sikerült?